Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Okmányok Külső-Szolnok vármegye XVII. századi történetéhez / 253. o.

sőbb készült hiteles másolat, hét eredeti, de nem hitelesített és végül öt bizonytalan időben készült ugyancsak nem hitelesített másolat. A közlés technikáját illetően a „korhű átírás" elvét követtük. A mondatok szer­kezete teljesen azonos az eredetivel. Ez utóbbit szem előtt tartva, a közbeírt latin sza­vakat nem fordítottuk le akkor, ha az a szerkezet teljes átalakítását vonta volna maga után. Az okmányok latin nyelvű részei a magyar fordításokban kurzív szedéssel külö­nülnek el. Az egészben való forrásközlést csak a számunkra optimális hosszúságú ok­mányoknál választottuk, ellenkező esetben a részleges forrásközlés mellett döntöttünk. A szövegre és a tartalomra vonatkozó kritikai jegyzeteket egyesítettük, hogy az olvasó számára megkönnyítsük az anyag értelmezését. Az okmánytár jelentősége - a hiányosságok ellenére — abban nyilvánul meg, hogy Külső-Szolnok XVII. századi történetét először eleveníti meg részletesebben do­kumentumokon keresztül. Az eddigi helytörténetírásban ennek csak nyomai fedezhe­tők fel. Még a korszakból legtöbb forrást közlő ANTAL Árpád „Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez" c. könyvében is csak egy származik Külső-Szolnokból. Egyéb­ként HAAN Lajos, KANDRA Kabos, SCHEFTSIK György, PALUGYAI Imre, SZE­DERKÉNYI Nándor, VICZMÁNDY Tamás műveiben található a területi egység törté­netét a bevezetőben felsorolt követelmények szerint is ábrázoló forrás. Ezeknek a szá­ma azonban a tízet sem éri el összesen. A kutatás tapasztalatai igazolják, hogy a vizsgált korszak helytörténetének ár­nyaltabb megírásához, további dokumentumokat kell keresni, elsősorban az általunk jelenleg nem használt fondokban és főképpen a Heves Megyei Levéltárban. Csak kitar­tó feltáró munkától várható eredmény, s ehhez a legkülönbözőbb forrástípusok, kü­lönösen azonban a családi levéltárak anyaga szolgálhat alapul. Minden egyes új okmány fontos adalék, amely akár magában is sokoldalú lehetőséget kínál a török közigazga­tástól származó dokumentumokkal történő összevetésre is. Ez irányú feldolgozásokat is szeretnénk segíteni jelen szerény munkánkkal. II. 1. Tanúvallomások Tiszapüspöki birtoklásáról 1600. december 25. „Mi Gyczei Farkas alispán és a Gömör vármegyei törvényszék szolgabírái adjuk emlékezetül, hogy nemes Kalács [Kalacz] Tamás szolgabírónk és Lőkös [Leokeos] András esküdtünk benyújtották és közvetítették nekünk az alább megírt tanúk bizo­nyos vallomásait és bizonyságait Tekintetes Halmy Gábor felperes, valamint Fejér [Feier] Mihály alperes javára az mi magyar nyelvünkön írt egyszerű papíron az Úr 1600 évében december 25-én, azmikor Gömör városában, a^yégrehajtás legutóbb eszközölt helyén és napján az mi törvényszékünk bíróság gyanánt összeült, továbbá [adjuk emlé­kezetül], hogy azokat [az vallomásokat] Nemes Tóth András Fejér Mihály ügyvédje csakhamar és maga Fejér Mihály is az mi megyénk pecsétje alatt másolatban magának kiadni követelt, azmely ezt az szöveget foglalja magában: 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom