Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.

tének kicserélésére és a templom, valamint a torony tetejének becserepezésére 1844ben került sor, mert az 1831. és 1836. évi kolerajárvány pusztítása nagy akadályokat gördített a munkálatok elé. 1844 tavaszán 268 családra kivetett adóból és a begyűlt adományokból 1138 forintos költséggel, M. Tóth Péter építtető kurátor irányításával sikerrel befejezték a javításokat.

60 Az 1861. és 1877. évben a templom állagának megvédése érdekében ismét renováltattak, de sem a templomon, sem a tornyon változtatást nem végeztek. A XIX. század másik nagy átalakítási munkálata Györy Lajos lelkipásztorsága idején történt. 1884. évben a fatorony ledőléssel fenyegetett. Bár gyorsan vaskapcsokkal megerősítették, de már felvetődött a kőtorony építésének gondolata. A lelkész szorgalmazta is, de még 1887. elején sem döntött benne az egyháztanács, hanem úgy határozott, hogy maradjon a torony régi állapotában. Augusztusban azonban megszületett a határozat kőtorony építésére. Fontos Gyula helybeli építésszel 1887. szeptember 17-én megegyeztek az új torony elkészítésére 1316 forint összegben, melyhez még hozzájött a toronygomb megújítása és a torony régi alapjainak javítása, s így a teljes összeg 1500 forintot tett ki. Az új torony 1888. július 15-re készült el. A torony faszerkezetét teljesen kicserélték. Tetejét fényesen cinezett bádoggal fedték be, ablakaira pedig festett zsalukat szereltek. Az új torony hegyes, karcsú alakja jól illett a templomhoz. Mivel a templom befogadóképessége is kicsinek bizonyult, ugyancsak Fontos Gyula építésszel 1890-ben a templom déli részéhez csatlakozó kis portikust kibővítették és a mennyezetig megemeltették. így a templomtér „T" alakúvá változott és 1/3-ad résszel megnövekedett. A mennyezetet lestukatúroztatták, régi deszka-mennyezetét lebontatták. A festett kazettás mennyezetből néhány négyzetméternyi csak a nyugati karzat alatt maradt meg. Az átalakítási munkálatokról emlékiratot készítettek és a toldás alapfalába helyezték el. Az emlékirat tartalmazta az egyházközség vezetői, presbiterei nevét, a javítás leírását, a templomnagyobbítás okát, az 1787. évi, valamint az 1806/1807. évi templomtatarozási munkálatok leírását és az 1787. év előtti templom alaprajzát. Az újonnan alakított templomot Székely Károly esperes szentelte fel 1890. október 31-én. A templom és torony alakítgatásai ezzel még nem szűntek meg. Csánky Benjámin 1925-ben kezdődő lelkipásztori szolgálata idején újabb építkezések történtek. 1928-ban a templom külső és belső tatarozásával egyidejűleg a templom északi falához conzistoriális termet építettek, majd a templom északi és déli oldalán, a conzistoriális terem, illetve a déli hajótól nyugatra eső területen, szintén a templomfalhoz ragasztva, l-l fedett tornác készült. Az egész templom körül pedig bástyafalakat emeltek és a templomkertet dicséretre méltóan rendezték. Az összes építkezés költsége 26 024 pengőt tett ki, mint az Alföldy József törökszentmiklósi kőműves és ácsmester végelszámolásából kitűnik.

61 A tornyot 1936-ban azzal az elgondolással alakították át, hogy régi, tornácos fiókos fatornyát rekonstruálják, mivel a toronynak 1888-ban történt új befejezése művészi értékben messze elmaradt az eredeti kiképzés mögött és bádogteteje rozsdásodás folytán pusztulásnak volt kitéve. A torony helyreállítására SzeghalTtREL.NKF/K Legrégebbi anyakönyv mái idézett dm alatt. TtREL.NKF/K Emlékirat másolata és a végelszámolás is. 24