Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.

katolikus helyettes esperessel 1765. novemberében tanúsítványaikat megvizsgálta,

44 melynek alapján az 1765. december 10-i Egerben tartott vármegyei gyűlésen Eszterházy püspök jóváhagyásával megkapták az engedélyt a templom renoválásához. A határozat után a püspöki engedélyben azonban a toronyról nem esett említés, só't, hogy minden kedvük elmenjen a további próbálgatásoktól, tudomásukra hozzák: „...megengedtetik, hogy a Helységbeli Templomot a szerént, mind nagyságra, matériákra nézve amint eddig volt megépíthessék, úgy az által, hogy ebből magoknak jövendőben just azon Templomhoz s Exercitiumhoz ne formállyanak, annyival is inkább, hogy ez valaha, amint az Investigatióból nyilván ki tettzik „Pápista" Templom volt."

45 A tél folyamán mégis megtették az előkészületeket, a torony megépítéséhez szükséges fagerendák szállításáról is intézkedtek. Forgách János földesurukhoz pedig 1766. február 13-án azzal a kéréssel járultak, hogy támogassa ügyüket, mert az egri püspök-főispán letiltotta az építkezést és most már kénytelenek a királynőhöz fordulni.

46 Sinai Miklós tanácsa bizonyult jobbnak, Eszterházy püspökkel szemben nem tudták megvívni a harcot, a királynő segítségére volt szükségük. A kérelmet benyújtották, s a Helytartótanács útján 1766. április 8-án a királynő elrendeli a vármegyei vizsgálat megejtését templomrenoválási ügyükben. Hellebront főszolgabíró 1766. június 12ére tűzte ki a tárgyalást.

47 Az előző év novemberében tartott vizsgálaton túl újabb tanúkat is kihallgattak.

48 Végül 1766. október 13-án Eszterházy püspök megengedte a TtREL.NKF/K Hellebront Ferenc levele. Ebben közli, hogy az inquisitióra mikor érkezik meg a vice-esperessel. 45 Uo. Presbiteri jkv. 1766. Eszterházy püspök engedélye másolatban. 46

Uo. Uo. Hellebront értesítő levele (másolatban) Presbiteri jkv. I. kötetben, az okmánymásolatok között. 48 TtREL,NKF/K eredeti jegyzőkönyv, másolata a presbiteri jkv. I. kötet 22-25. Néhány soros latin nyelvű megnevezés után a tanúvallomások magyar nyelvűek. Hellebront Ferenc és Nagy Ferenc paróchus aláírása előtt latinul fel vannak sorolva a Kenderesen és bánhalmi praediumán lakó katolikusok, melyből kitűnik, hogy elenyésző számban voltak. Néhány lutheránus család is fel van sorolva a vegyes házasokkal együtt. A jegyzőkönyv három kérdés alapján rögzíti a tanúvallomásokat. „1. Harminc, vagy negyven Esztendő előtt circiter nem de Kenderes puszta volt s abban az Esztendőben népesítetett, Impopuláltatott? 2. Impopulatioja után Kenderesnek, ugye nem volt mindgyárt Praedicatora, Hanem elsőben csak Mestere? Vallyon mellyik Esztendőben vitetett bé tehát oda az Praedicator nevezetesen kitsoda és kik voltak annak éppen az mostani Praedicatorig Successori. Testis 1-mus. Forgó Joseph Annorum circiter 64 Szolnokiensis Catholicus juramento mediante fatetur ad 1-um az Tanú Szobiakban születtetvén a világra aki 64 esztendősnek magát lenni vallya, emlékezik ugyan reá, hogy tíz esztendős korában Szobiakbul Kenderesen (aki akoriban puszta volt) és Kolbászi pusztán keresztül ment Debrecenbe, de azután mikor szállották kenderest meg arra nem emlékezik. Ad 2-dum etiam nihil. Ad 3-um religva nihil aliud, hanem az édes Annyátul hallotta, hogy Kenderesi leány lett volna, Kálvinista hitben való és az Tatár veszedelemkor szaladott volna el, az után lett Pápistává. Testis 2-da. Forgó Ágnes relicta Michaelis Fülöp Szolnokiensis Cathoüca A-o 56 circiter jurata examinata fatetur ad 1-um a Tanú az előtt mintegy 40 esztendővel az első urához menvén férhez azon üdőben tudni illik midőn a Barátok nem az Városban ahol most laknak, hanem a Várban laktak, az Ura gyakran békával kereskedő lévén megfordult azon helyen a hói mosta20