Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.

A Szolnok megyei tsz-szervezésre két alapvető tényező nyomta rá bélyegét: az MDP legfelső szerveinek állásfoglalásai, döntései és az országos átlagnál nagyobb arányú agrárproletár réteg léte. így magyarázható, hogy az 1948. szeptember 12-i megyei szövetkezeti konferencia résztvevői kimondták a szövetkezeti gazdálkodás (benne még a földművesszövetkezetek) megerősítésének szükségességét. Kunszentmártonban az első szövetkezetalakítási kísérletek 1945-ben voltak a Papp-Szász- és az Almássy-féle birtokokon. Mivel nem volt megfelelő gazdasági szakemberük (és az előbbi birtokon az egyenlősdi alapon tervezett elosztás miatt senki sem akart dolgozni), rövid kísérletezés után mindkét szövetkezet feloszlott. Ujabb kísérletre — anyagi támogatás reményében - 1947-ben került sor a Körös melletti szikes árterületen, ahol 65 újgazda rizstermelő szövetkezetet akart létrehozni. De mivel megfelelő anyagi alappal nem rendelkeztek, hitelhez sem jutottak, az 1948-as gazdasági évre kénytelenek voltak kiadni földjüket bérletbe bérlőtársaságnak. A 9000/1948. (VIII. 29.) sz. Kormányrendelet értelmében a terület az összes felszereléssel együtt visszakerült az újgazdákhoz, akik 1948. december 5-én 133 kat. holdon megalakították a rizstermelő szövetkezetet. Az alapítók száma 62, többségük (85%) MDP-tag volt.,Öttagú intéző bizottságot választottak élén F. Tóth Józseffel és a köztiszteletben álló 1919es Vincze Lukáccsal. A szövetkezet III. típusúként működött, de a tagság a többi földjét — 238 kat. hold — egyénileg művelte. Éppen ezért a működési engedélyt csak többszöri kérésre kapták meg. (A tsz nem volt hosszú életű, már 1950 januárjában felvetődött területének bérbeadása, vagy csere útján való értékesítése. Végül 1953-ban a telepet átvette az állami gazdaság.)

14 A község maradandóbb szövetkezetei 1948—1952 között jöttek létre. A szövetkezés gondolatát Vincze Mihály vetette fel 1948 nyár végén. Szeptember 12. és október 15. között P. Kovács Antalné földje és a rajta levő ingó és ingatlan tárgyak átvételével (a megyében és az országban az elsők között) megalakult a kunszentmártoni földbérlőszövetkezet. (L.: Melléklet.) Ez az előírásos felülvizsgálat után, 1949. január 5-én III. típusú tszcs-vé alakult át. A P. Kovács-féle birtok területe 68 kat. holdat tett ki, melyhez 1949 telén hozzájött még a tagság által bevitt föld. így összesen 111,5 kat. hold volt a tszcs területe.

15 14 Szolnok megyei Néplap, 1950. febr. 8, 1975. maj. 15.; SZML Ksztm. községi képviselőtestületi közgyűlés. 1945. aug. 14.; Kungyalui Tanács V.B. ülés. 1955. máj. 9.; Kőrösmenti Tsz vezetőinek közlése. 15

Új Magyar Központi Levéltár (Továbbiakban: UMKL) FM Tsz Főoszt. Ku-8162-2/1950; SZML Ksztm. község iratai. 1753/1949, 1182/1949, 2080/1949; Zalka Tsz közgyűlése. 1961. febr. 6; MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának Archívuma (Továbbiakban: SZMB Arch.) 39/2/ 197. Jelentés a Ksztm-i tsz felülvizsgálatáról. 1949. jan. 5. 183