Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.

már nem az OFB állapította meg, hanem a községi elöljáróságok számították ki az illetékes pénzügyi hatóságok felülvizsgálata mellett. Amennyiben a földhözjuttatottak által a törlesztés helyett ideiglenesen fizetendő haszonbért már jogerősen megállapítottak, a megváltási árat még nem, ez esetben a megváltási ár az évi haszonbér húszszorosa lett. A földhözjuttatottak fizetési kötelezettségét a törvény az egész vonalon egyöntetűen szabályozta oly módon, hogy a megváltási árat 52 év alatt egyenlő részletekben kötelesek megfizetni. Az évi törlesztő részlet a megváltási ár 5%-a, amelyhez kezelési költség címén még legfeljebb 0,4% számítható. Az állam ezúttal komoly lépést tett a földreform pénzügyi kérdéseinek rendezése felé azzal, hogy megállapította a követeléseket és tartozásokat, továbbá tekintélyes anyagi eszközök felhasználásával megindította a likvidáció munkáját is. Túlzás volna azonban pénzügyi megoldásról beszélni. Voltaképpen ez a pénzügyi rendezés nagyon egyoldalú - de még ezen az egyik oldalon sem befejezett — művelet volt. Annyi történt, hogy az állam a svéd gyufakölcsönből kielégítette a megváltást szenvedett földbirtokosokat követeléseiknek kb. kétharmada erejéig. A másik oldalon, vagyis a juttatottak felé a tartozások megállapításánál azonban nem jutott tovább. Ez igen nagy hiba volt. Mert a földreform pénzügyi megoldása nem merülhet ki a megváltást szenvedők kártalanításával. A helyes eljárás az lett volna, hogy a gyufakölcsönből a földhözjuttatottak is kaphattak volna bizonyos támogatást. Ez nemcsak az ő magánérdekük lett volna, hanem egyben közérdek is, és minden bizonnyal sokkal kevesebb károsodás érte volna a közgazdaságot, s a szociális béke is többet nyert volna vele, ha ez megtörténik. Mindezt még antiszociális adópolitikával is tetézte az állam.

193 Közben felszabadult az ország, a 600/1945. M.E. számú rendelet alapján agrárforradalom kezdődött és 1946. január 8-án a magyar miniszterelnök a 12.433/1945. M. E számú rendeletével a földbirtokrendezés során földhöz- és házhelyhez juttatottak tartozásaiknak rendezéséről szóló 2.000/1937. M. E. számú rendeletet módosította és kiegészítette annyiban, hogy a fenti rendelet 13. §-át, illetve annak végrehajtását felfüggesztette és a megváltási ár törlesztését átmenetileg nem engedélyezte.

194 Félévvel később - 1946. július 12-én - újabb rendelettel - „a 7.890/1946. M.E. számú rendelet az 1920:XXXVI. törvénycikk és az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések alapján lefolytatott földbirtokrendezés során megváltott földekből és a vagyonváltságföldekből földhöz- és házhelyhez juttatottak fizetési kötelezettségeinek újbóli szabályozása tárgyában"

195 — újból elrendelte a Nagyatádi-féle földreform során kapott földek után a részletek törlesztését. Erről a LEBOSZ egy újfajta nyilvántartást vezetett, amelyben az utolsó bejegyzést 1952-ből találtunk, amikor valaki még törlesztést fizetett be Szolnok megyéből. Az államnak valami igaza volt, amikor a külföldi kölcsönök visszafizetését megkísérelte és a reformföldesekre eső hányadot be is akarta hajtani. De teljesen nem volt igaza, mert ennek a kölcsönnek a döntő hányadát a földbirtokosok kapták. Amikor 193

KERÉKM. 1939. 194 t Magyar Közlöny 1946. evf. 6. szám. 195 / Magyar Közlöny 1946. evi 155. szama, valamint a szöveg helyesbítése a 156. szambán. 172