Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.
de a nagybirtok se csonkuljon túlságosan. A megyében 18.686 földnélküli mezőgazdasági munkás - a megye összlakosságának 4,83%-a — kapott 46.582 kat. holdat, amely a megye összes földterületének 5,13%-a. A megyei földhözjuttatás eredménye alapján levonhatjuk a tanulságot: a földreform számszerű eredményeit tekintve át nem gondolt földosztás volt, amely a földhözjuttatottak nagy száma után ítélve radikálisnak tűnt, de a valóságban messze elmaradt attól a minimumtól is, amelyet rettenetesen elhanyagolt birtokviszonyaink megköveteltek volna — főleg a nagybirtokos övezet helységeiben. Arról pedig beszélni sem lehet, hogy a birtokmegoszlást kiegyensúlyozottabbá és arányosabbá tette volna. (Bár erre is van példa, az 1950-ben a megyéhez csatolt Öcsöd község esetében.) Az alaptörvényben megjelölt célt: a földbirtok helyesebb megoszlását elérni nem sikerült a megyében. 164 3. A levéltári kutatások során tűnt fel, hogy mind a megtalált OFB ügyiratokban, mind a képviselőtestületi közgyűlések jegyzőkönyveiben szereplő adatok igen nagy mértékben eltérnek az 1935. évi mezőgazdasági statisztika községsoros kimutatásában szereplő adatoktól. 165 Ez a tény már feltűnt íncze Miklósnak is még 1955-ben. 166 De eltérést mutatnak ezen adatok az OMGE által közölt számoktól is. Ugyancsak eltérnek az adatok a kormányjelentéseiben szereplő összesített adatoktól is. Végül is ez utóbbiak vezettek rá az általunk vélt helyes megoldásra. A kormányjelentés földreformmal kapcsolatos adatait táblázatba foglaltuk és megkíséreltük elemzését. Arra jöttünk rá, hogy a kiosztott föld mennyisége 1935-ig nő, ekkor van a tetőpontja. A következő évben már közel 70 ezer holddal csökken és az 1935. évi tetőpontot nem éri el - bár néha kicsit emelkedik —, de a tendencia csökkenő jellegű. Ugyanez tapasztalható a házhelyek és a kishaszonbérletek esetében is. A házhelyek és kishaszonbérletek tetőpontja 1929-ben, a törpe- és kisbirtoké 1932-ben, a közös legelőké 1933ban volt. Ezen időpontok után mindenütt csökkenés tapasztalható. Ez után a magunk részéről megalapozottnak tekintjük már a kortársak részéről megnyilvánuló olyan megjegyzéseket, amelyek utalnak a fenti tényre és megnevezik e folyamat irányát is, amikor a reformföldesek egy része valamilyen okból kénytelen volt megválni földjétől. 169 Az így felszabadult területek részben új kezekbe mentek át, részben visszakerültek a volt birtokos tulajdonába, annak ellenére, hogy a törvény ezt kifejezetten megtiltotta. 170 Vö. FARKAS Árpád: Életképes üzemnagyságok a magyar mezőgazdaságban. Bp. 1938. 165 1935.99. kötet. 169.; 173. i rí Az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. (Szerk. INCZE Miklós.) Bp. 1955. 73.; INCZE Miklós-PETŐCZ Pál: A dolgozó parasztság helyzete az ellenforradalmi rendszerben. Bp. 1954. 6. 1 £7 Vö. A Földreform eredményei - Szemle a földreform útján kiosztott területeken. Szerk.: BUDAY Barna. Bp. 1930. tea Vö. Magyar királyi kormány évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv 1923—25-tó'l 1939-ig. 169 luy Vö. KONKOLY-THEGE Gyula: A magyar föld jelzálogos terhei az 1932. év végén. Bp. 1932. 170 Vö. ZENTAY Dezső: Beszélő számok. Bp. 1935. 167
