Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.

let támogatását, hiszen összhangban volt a földreformtörvény 93. §-ával. A takarékpénztár tervét az OFB is jóváhagyta és a terület felparcellázása 1928 tavaszán megtörtént, egyelőre még csak kisbériéiként hasznosítva a területet. A földjuttatás járási összesítésben alig tér el egymástól a kétféle megközelítésben, de ennek kapcsán néhány érdekes jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet. Az első már Abádszalók esetében adódik. Értesülhetünk a LEBOSZ-kimutatásokból arról, hogy a községben 1.276 fő törleszti az egyrészt a gróf Nemes János, másrészt a Szilassy László és társai birtokaikból megváltott összesen 2.317 kat. hold 735 n.öl területet, amelynek értéke 23.558,34 aranykorona.

94 A fent jelzett kimutatás mind az 1.276 főnek közli a személyi adatait és ebből megállapítható, hogy ezek között nem szerepel vitéz Kemény Simon, aki még 1922-ben — a földreform keretében — 75 kat. holdas vitézi telket kapott.

95 Tehát ezt a mennyiséget is hozzá kell adni a kimutatás végösszegében szereplő mennyiséghez, mert így jutunk a valóságnak megfelelő eredményhez a kiosztott területek esetében, ami ezek szerint 2.392 kat. hold. A másik érdekesség Kunhegyesen adódik. A földigénylők érdemességét és igényjogosultságát a község képviselőtestülete az 1924. október 29-i közgyűlésen bírálta el.

96 Ennek megfelelően az összesen 1.320 jelentkező közül 132 érdemtelen. A jegyzőkönyvben nem indokolja a képviselőtestület, hogy a 132 jelentkező miért lett érdemtelen,

97 valószínűleg az 1920:XXXV1. t.c. 3. § 1-9. pontjában foglaltakalapján minősültek annak. Végül a községben csak a gazdasági ismétlőiskola részére adott az OFB egy kat. hold 276 n.öl területű földet.

98 A fentiekkel csak azt kívántuk bizonyítani, hogy a redemptus községek esetében is - főleg a község földnélküli parasztjai részéről — megvolt az igény a földszerzésre, csak a községek határában rendszerint nem volt olyan birtok, amelyet megváltani és kiosztani lehetett volna. 1895-ben majd 17 kat. hold a birtokátlag a községben, ami 1935-re 11 kat. holdra csökkent. A község földterülete majdnem azonos, csak 750nel nőtt a birtokosok száma annak ellenére, hogy a földreform elkerülte a községet. Végül is valószínűleg sok munkájába került az elöljáróságnak az, amíg meg tudták magyarázni a föld nélküli munkásoknak azt, hogy miért nem kapnak földet. Vegyük figyelembe, hogy a jelentkezők a község lakosságának több mint 12%-át tették ki.

99 * SZML Tiszaszentimre jkv. 77/1731/1927. kgy. sz. 93

SZML Tiszaszentimre jkv. 23/1420/1929. kgy. sz. 94 OL Z-1477 Gazdasági Levéltár. LEBOSZ-kimutatasok. Abádszalók község anyaga. 95

SZML Abádszalók jkv. 43/1922. kgy. sz. 96

SZML Kunhegyes jkv. 144/1924. kgy. sz. 97

Uo. 98 OL Z-1477 Gazdasági Levéltár. LEBOSZ-kimutatások. Kunhegyes község anyaga. 99 . 1920-ban az össznépesség 10.979 fo.: Az 1930. évi népszámlálás. I. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 83. kötet.) Bp. 1932.47. 151