Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.

jegyző közreműködésével földhöz, házhelyhez, legelőhöz jutnak. Ezért kellett már az első esetben is magának a vármegyei gazdasági felügyelőnek személyesen kijönni és a képviselőtestület elé tárni a kérelmező és a vármegyei vezetés álláspontját. Nem derül ki a jegyzőkönyvekből, hogy mi lett a beadvány sorsa. Nem biztos, hogy sikeres volt akciójuk. Egy eset még lehet véletlen műve, de a második esetben már el lehet gondolkozni azon. A házhelyrendezési eljárások közül egyik legteljesebb anyaggal Rákóczifalva rendelkezik. Ez a község két OFB-ítélettel bonyolította le a megváltás és a házhelyrendezés ügyét. Rákóczifalva házhelyrendezésénél két fő szempontot tartott szem előtt az OFB. Az első tényező, ami a földbirtokpolitikai szempontból lényeges, hogy a földhöz juttatottak házhelyeiket lehetőleg a részükre juttatott föld közelében kapják meg, hogy ezáltal is biztosítva legyen a föld kellő megművelése és karbantartása. Ez Rákóczifalván úgy lehetséges, hogy nem a községben, hanem azon kívül a megváltott terület központjában jelölik ki a házhelyeket. A községtől 7-8 km-re esnek a megváltott területek. Ilyen távolságról két-három holdas birtokot művelni, kellő igaerővel nem rendelkező földműveseknek rendkívül hátrányos. A másik tényező a község belső fejlődésének megóvása és biztosítása. Rákóczifalva fejlődő község, de a nagy népsűrűség ellenére teljesen falusias jellegű és 3-4 km hosszú. A község fejlődése, utak, utcák, világítás, közutak, iskolák és más intézmények létesítésére és fenntartására, de a közbiztonság és a helyes közigazgatás szempontjából sem előnyös, ha Rákóczifal vát az addig megállapított 248 házhellyel, tehát 62 kat. holddal meghosszabbítják vagy kiszélesítik. Ez azt a veszélyt is rejti magában, hogy e külső telkek beépítéséig a belső építkezés megakad, és mivel a külső építkezés rendszerességét sem lehet biztosítani, megtörténhet, hogy évtizedekig beépítetlenül maradnak az elszórtan felépült házak között olyan nagy területek, melyeknek a rendszeres földműveléstől való elvonása gazdasági kárt is jelent. E második tényező is amellett szól tehát, hogy a házhelyeket ne a község közelében, hanem attól távol, a kiosztott földekhez közel jelöljék ki. E kijelölésnek azért is van nagy jelentősége, mert Rákóczifalva község határában - miként az Alföldön sok helyen - 25—30.000 hold nagybirtok terül el anélkül, hogy ezek gyéren lakott területét egyetlen község is megszakítaná. A kisbirtokok is olyan távol esnek a községtől, hogy kénytelenek 15—20 km távolságra levő tanyákon lakni. A házhelyek csoportos elhelyezése megszakítja e nagy pusztaságokat és a közigazgatási és közművelődési szempontból sem előnyös tanyarendszer helyett új községek keletkezésének alapját veti meg olyan helyen, ahol hajdan is községek voltak. Mindezeknek a szempontoknak a mérlegelése után fogadta el az OFB a tárgyaló bizottság javaslatát és a rákóczifalvi házhelyeket a Szolnok-tiszaföldvári kőút mentén helyezte el, amellyel megvetette a mai rákócziújfalu alapját. Rákóczifalva számára a közegészségügyi és kulturális intézmények elhelyezésére szükséges területeket fenntartotta az OFB, hogy ilyen módon is segítse és lehetőséget adjon annak létesítésére. A kitelepülni nem akaró, de házhelyeket igénylő közszolgálati alkalmazottakat 142