Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.

ti, irodalmi termékek gyűjtését és őrzését biztosító, könyvtárral ellátott intézmény lett volna. Fájdalom, e nemes eszme hosszú évtizedekig Csipkerózsika álmát aludta, a könyvtár- és múzeumügy lekerült az irányítás asztaláról. A millenniumot követő esztendőkben tovább sorjázó egyletek, olvasókörök köztük különösen a MÁV Altiszti Olvasókör - változatlanul fontos feladatuknak tartották könyvtáruk állományának gyarapítását.

86 A 120 taggal 1908 elején alakult Szolnoki Újvárosi Olvasókör programjában is első helyen szerepel az újságokkal, folyóiratokkal is ellátott könyvtár létesítése. Az 1911. év végén főleg a parasztfiatalok megzabolázására alakult Nagyvárosi Ifjúsági Kör is — amíg könyvtára nem lett - 5 napi- és 5 hetilappal várta 90 tagját a Hunyadi úti Vigh-féle vendéglőben. Kreutzer Balázs, a szolnoki ipartestület elnöke Jókai, Mikszáth, Herczeg összes művével ajándékozta meg az olvasókör könyvtárát 250 korona értékben. A vármegyei tanítótestület pedig megpróbálkozott egy tankerületi tanszermúzeum és könyvtár felállításával. Ajándékozás révén össze is gyűlt mintegy 500 szakkönyv, néhány taneszköz. A város vezetése hajlandó volt a nőipartanműhely egy termét átengedni erre a célra, a megye szekrényeket ígért, de a krónikus pénzhiány minden bizonnyal megakasztotta a szép elképzelés megvalósulását, mert később nyomaival sem találkozhatunk. A már említett Mészáros István 1912 végén vetette fel egy megyei néprajzi múzeum létesítésének gondolatát. „Megyére szóló néprajzi múzeum kellene minekünk is, amelybe az egész megyében még található régi és mostani néprajzi tárgyakat össze kellene gyűjteni. Nemcsak külön nagykun és külön jász múzeumokra van szükség, hanem kötelesség volna megyei néprajzi múzeumot létesíteni."

88 Az Alföldi Magyar Közművelődési Egylet központi vezetősége el is készítette és a polgármesternek be is mutatta a szolnoki kultúrpalota tervét, amelyben tanulói internátuson, a tanítók otthonán, előtermen kívül helyet kapott volna a múzeum és a könyvtár is. Az 500.000 korona megépülési költséggel tervezett kultúrpalota a Baross utca és a Vásártér találkozásánál épült volna fel.

89 A városi képviselőtestület közgyűlése az ÁMKE megkeresésére a Baross u. és a Csokonai u. sarkán levő 800 négyszögöles területet át is engedte - 120 fős internátusi helyet kötve ki — a fenti célra. Az 1.500 korona évi hozzájárulásra, 350.000 korona kölcsön felvételére is hajlandó volt a képviselőtestület, ha a tőketörlesztés részletei az állami költségvetésben biztosítva lesznek.

90 Mire azonban mindez végső döntésre vagy éppen megvalósulásra kerülhetett volna, a világháború kitörése annyi minden mással együtt ezt a szép tervet is hosszú időre a megvalósulatlan álmok közé sodorta. Közművelődésünk további históriájának bemutatása is már egy másik feldolgozás feladata. JNkSzmL. 1897. 38. sz. JNkSzmL. 1898. 65. sz. JNkSzmL. 1912. 104. sz. 'jNkSzmL. 1913.5. sz. 'JNkSzmL. 1913. 103. sz. 131