Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.
alakult és a teherpályaudvar régi felvételi épületében helyet kapott vasúti műhelyi olvasószobának volt. Ennek alapját a műhelyfőnök 100 kötetes adománya, valamint a mérnökök, alkalmazottak által ajándékozott további 100 kötet képezte. Ez az olvasószoba vasárnap és ünnepnap egész napon át, este 10 óráig nyitva volt, s hétköznap is felkereshették az olvasószoba tagjai, este 6 és 10 óra között. A beiratkozást és kölcsönzést maga a műhely főnök szorgalmazta. Az olvasószoba kihasználtsága minden évben jelentős volt és a munkások kedvelt szórakozási és művelődési otthonává vált. Ezt állapította meg már az 1880-as ellenőrző bizottsági jelentés is. 71 A könyvek száma a kilencvenes évekre megkétszereződött. A könyvbeszerzést segítették a műhelyi fiataloknak a dalárda közreműködésével rendezett jótékony célú báljai, hangversenyei is. 72 Az iparegyleti ifjúság is vásárolt azonban báli bevételeiből ifjúsági könyvtár megalapozására 60 db könyvet. Ezt a gyakorlatot évente megismételték. Alighanem ez lehetett a gyarapítás egyetlen forrása, 73 miként az egyleti fiatalok szellemi önképzésének egyik legfőbb eszköze a könyvtár használata, az olvasás. Korlátozottan nyilvános könyvtárnak volt tekinthető a szolnoki polgári kaszinói könyvtár kezdetleges, rendezetlen viszonyai ellenére. Több kötetes művekből hol az egyik, hol a másik hiányzott. A két könyvtárnok képtelen volt megegyezni abban, hogy szakrendben vagy érkezési sorrendben tároltassanak-e a könyvek, melyek még számozva sem voltak. Nemhiába jegyezte meg a kesernyés tollú újságíró: „A kaszinó szellemi állapotát kétségtelenül annak könyvtára jellemzi." 74 Bizonnyal e cikknek is része volt abban, hogy a következő évben a Nőiparegylet báljának tiszta bevételét a Polgári Kaszinó könyvtárának javára fizették be. A kaszinói könyvtárállapotok azonban félévtized múltán is alig változtak. „A szolnoki kaszinó a legunalmasabb. Könyvtára kezdetleges és sajnosán nélkülözi az újabb irodalmi termékeket." 75 A következő év farsangján, a Polgári Kaszinó megalakításának 50. évfordulóján rendezett zártkörű táncesték bevételét aztán új könyvek beszerzésére fordították. 76 Az iskolai könyvtárak közül a helyi nagygimnáziumé volt a legjelentősebb. Ajándékozás, ill. a tanulói hangversenyek bevételeiből eredő összegek révén is gyarapodott, így kapta meg 1884-ben a Magyar Tudományos Akadémia jeles kiadványaiból összeállított 100 ajándék-könyvgyűjtemény egyikét 400 korona értékben. 77 Az 1887-ben államosított főgimnázium tanári könyvtára az 1890/91. tanévben 510 korona értékű könyvvel gyarapodott. Az iskola könyvtárát egyébként a tanári kar bármelyik tagja révén kívülállók is igénybe vehették. 78 71 JNkSzmL. 1894. 17. sz. 72 FENYVESINÉ GÓHÉR Anna-HERKÖ Sándorné: „A Szolnoki Járműjavító könyvtárának története. Módszertani írások 1. Szolnok, 1979. 73 JNkSzmL. 1894. 33., 37. sz. 74 JNkSz. 1884. 45.SZ. 75 JNkSzmL. 1891. 86. sz. 76 JNkSzmL. 1892. 9. sz. 77 JNkSz. 1884. 10. sz. 78 JNkSzmL. 1891. 54. sz. 129
