Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.
Pál királyi ítélőmester 1407-ben a zálogösszeg nagy részét kiegyenlítette. így sikerült neki a templomot és a lelkészlakást a kenderesi határ nagy részével együtt megszerezni, a Scybes utódokkal azonban ő sem tudott megnyugtatóan megegyezni, s kénytelen volt a kunokat részben birtokban hagyni 1411-ig. Ekkor végül is a község egy részét, kenderesi részbirtokát sírhelyváltságul, valamint halálát követően az örökmécsesének gondozásáért a Pálos Szerzetesrendnek örökös tulajdonul birtokba adta. 6 A Pálosok betelepülése után a falu élete fejlődésnek indult. A szerzetesek a mai 4-es főútvonaltól délre építették fel rendházukat, azt a településrészt ma is Pálosrésznek hívják. A rendház 1450 körül épült a mai Petőfi, Bacsó Béla, Dózsa és Lenin utcával határolt területen. A Dózsa utcát a Pálos rendház felépítése után Kereszt utcának nevezték, mely hordozta a Pálos-rend másik elnevezését, a Szent Kereszt-rend nevet. A Pálosoknak sikerült a reformációig megtartani a templomot annak ellenére, hogy közvetlen szomszédságában három telekhelyet a Scybesek kun leszármazottai birtokoltak, köztük Kenderesy Balázs, igen nagy hatalommal. 7 Az 1360 körül épült templom helye pontosan meghatározható az egri káptalan birtokbaiktatási okleveléből. Ez a jelentés igen értékes adatokat tartalmaz. Minden kétséget kizáróan megtudhatjuk belőle, hogy a templom a mai helyén állott, téglából készült és Szent Mihály arkangyal tiszteletére emeltetett. 8 A templom alatt a domboldalban volt a lelkészi udvar, azon túl a szántó, legelő, kaszáló földek, nádasok, halászó vizek terültek el. A víz mellett, a lelkészlak felől és a mező felől egy-egy utcán bonyolították le a közlekedést. 9 A templom helyének pontos leírása szerepel egy XV. század közepéről származó oklevélben is, amikor Kenderesy Balázs három telekhelyet kap a templom tőszomszédságában. 10 Az 1571. évi török defterben ugyancsak feljegyezték a templomot és a körülötte épült 53 házat. 11 Mivel ez ideig nagyobb pusztulás és háború nem volt a vidéken, határozottan megállapíthatjuk, hogy a középkori templom ugyanazon a dombon állott, ugyanazon az alapokon, ahol most van átalakított utóda. Mellette volt a lelkészlakás, tőle délre épült a pálos kolostor s körülötte terült el a középkori temető. 12 6 MÁLYUSZ E. 1951-58. 1. 5049.; GYÁRFÁS I. 1883. III. 529. 68. oki.; MÁLYUSZ E. 1951-58. 11.3780. (OL Dl. 9029.) 7 TÓTH Dezső: A hevesnagykun sági református egyházmegye múltja. Debrecen, 1941. II. 101.; SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 419.; GYÁRFÁS I. 1883. III. 668. 196. oki. GYÁRFÁS I. 1883. III. 540. 75. oklevélből: ... „ipsi Comani eandem possessionem Kenderes in cuius facie Ecclesia ex coctis lapidibus in honorem sancti Michaelis Archangeli constructa habetur, ..." Q Az egyik utca ma is megvan. Hagyományos népi neve: „Toalj". A templomdomb alatt húzódik kelet felől. [0 TŐTHD. 1941.11.103. [1 GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld török kori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. 25. 12 - - > Bana Sándor 74 éves ny. községi iktató, Kenderes, Vasút u. 13. sz. alatti lakos elbeszélése regi öregek szóhagyományából. Feljegyezte: Debreceni Papp István prédikátor 1841-ben. TtREL Nagykunsági Református Egyházmegyei Fióklevéltár, Kenderes (Továbbiakban: NKF/K) Presbiteri jkv. 1.161. 12
