Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.
ményezés azonban nem teljesedett ki. Maradt tehát a természettudományos ismeretek terjesztésének, az irodalom, a művészetek népszerűsítésének eddig megszokott útja a 80-as évek második felében is. A 90-es évektől az általánosabb érdeklődésre számító ismeretterjesztő előadások színhelye többnyire az új városháza nagyterme lett némi jelképes belépti díjjal. Hock János, Pulszky Ferenc, Thaly Kálmán, Herman Ottó előadásaira mindig megtelt a nagyterem. Az ismeretterjesztés lehetőségei, bázisai és formai egyre jobban szélesedtek a millenniumot követő évtizedekben. Szervezettebbekké váltak az Ipartestület, a Kereskedelmi Társulat, a Millenniumi Önképző-, Dal- és Zeneegylet szakmai továbbképzést szolgáló tanfolyamai, felolvasóestjei. Előadássorozatokká formálódtak az ún. ingyenes előadások, ill. később a Szabad Lyceum előadásai. Megnőtt a belépődíjas jótékony célú előadások száma is. Új elemként jelentkeztek az MSZDP szervezésében zajló politikai, munkásmozgalmi témájú, nagyobb tömeget megmozgató előadások. Általánossá vált az előadások szemléltetése, ill. szórakoztató jellegű magánszámokkal való kiegészítése is. 1898. végén az iparos munkások kérésére szervezett országos bizottság szolnoki fiókja elindította az ún. ingyenes vasárnapi előadásait a városháza nagytermében. 60 A Vármegyei Gazdasági Egyesület a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával téli gazdasági előadásokat szervezett a megye 12 településén, közöttük Szolnokon is. A 12 előadásból álló sorozat a helyes talajművelés és növénytermesztés, a szakszerű állattartás, a gyümölcs- és szőlőtermelés területein kívül közgazdasági kérdéseket ölelt fel.61 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1907 első napjaiban a vidék kulturális életének fellendítése érdekében felhívást intézett a tanári karokhoz tudományos, művészeti, irodalmi tárgykörökbe vágó előadások tartására. Gr. Almásy Imre főispán által január 28-ra összehívott értekezleten a gimnázium tanári kara vállalta a feladat teljesítését. Ez szinte természetesnek tűnik, hiszen a régebbi kezdeményezésekben is övék volt a főszerep. Csatlakozott hozzájuk a polgári iskola tanári kara is. A kezdeti tapasztalatok alapján 1908-ban Szabad Lyceum elnevezéssel heti egy alkalommal, szerdán este 6 óra kezdettel, 4 tárgykörben (1. irodalom és művészet 2. Természettudományok 3. Orvostudomány 4. Társadalom-és jogtudomány) kezdődtek meg a 10-12 alkalomra tervezett előadások. 62 Itt említjük meg, hogy 1908-ban az országban először Szolnokon, a városháza nagytermében alakult meg a Magyar Gyermektanulmányi Társaság vidéki fiókja. Az alakuló értekezleten megjelent dr. Nagy László ügyvezető alelnök, dr. Ranschburg Pál idegorvos és dr. Jablonszky Géza titkár is. A megalakuláson kívül az értekezleten egy rendkívül érdekes gyermekérdeklődési vizsgálat tanulságait ismertette Wehle Lucia és dr. Nógrádi László. A két szolnoki pedagógus a város összes iskolájában végzett kérdőíves felmérés (legkedvesebb tárgy, foglalkozás, olvasmány, legszívesebben választott pá59 JNkSz. 1884. 21. sz. 60 JNkSzmL. 1898. 89., 99. sz. 61 JNkSzmL. 1898. 97. sz. 62 JNkSzmL. 1907. 8., 9., 11., 102. sz. 127
