Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.

könnyíteni hivatottak, és ilyenek a körülmények, amelyek biztosítják vagy éppen nehezítik a város lakosságának eljutását a kultúra forrásaihoz. A „Némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló 1876. évi XXX1IÍ. te, amely Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét Szolnok székhellyel létrehozta, kétségkívül megnyitotta tehát a város előtt a haladás, a gyorsabb fejlődés útját. Ének- és zenekultúra a megyeszékhelyen A hivatásos zeneoktatás az 1870-es évek derekán indult. Dr. Szusz Dávid orvos hívta meg leányai mellé az egyik grófi családnál nevelősködő Schreiner Klára kisaszszonyt. Ö volt az első, aki főhivatásként zeneoktatással foglalkozott. A szolnoki úri családok: a Hubay, Lippich, Horánszky, Mandel nemzetségek nőtagjait tanította zenére.

5 1882-ben Chiovini Lajos, a budapesti konzervatórium növendéke adott hegedűórákat Szolnokon.

6 1890-ben Vigh Károly, az egri színtársulat egykori karmestere telepedett le a városban. Hivatásszerűen foglalkozott a következő években zongora- és hegedűórák adásával.

7 1903-at írtak már, amikor Bodó Károly, a Miskolci Zenekonzervatórium megalapítója és egykori igazgatója megnyitotta Szolnokon a kiváló tanerőkkel is rendelkező áliamsegélyes zeneiskoláját. Ez az iskola lett a város zenei gócpontja. Tanítványai és a zeneiskola tanárai fellépésével rendezett hangversenyek a város zenei életének mindig emlékezetes eseményei maradtak egészen a derék igazgató 11 évvel később bekövetkezett haláláig. A századfordulót követően kezdte meg a szolnoki fiatalok hegedűoktatását Stiasny Nándor. Előbb Gróf Endre, a Fővárosi Zenede egyik tanára járt le zongorát oktatni, majd 1912-ben Major Gyula, egykori Liszt-tanítvány személyében Stiasny zeneiskolája új tanerővel erősödött. A két zeneiskola házi hangversenyekben is megnyilvánuló konkurrenciájának a város zenekedvelői látták a hasznát.

8 Rendeztek nagyobb hangversenyeket a Magyar Zeneszerzők társaságával együtt az új városi színházban is.

9 Major Gyula közbenjárására a Magyar Királyi Opera is hajlandónak mutatkozott Szolnokon fiókoperát nyitni. Az Operaház biztosított volna szólóénekeseket, díszleteket, rendezőt, karmestert és szimfonikus zenekart is mindaddig, amíg a városi szimfonikus zenekar kellően meg nem erősödik. A város Színügyi Bizottságának viszont havonta két estére és a próbákra térítésmentesen kellett volna átengednie a színházat, és lépéseket kellett volna tennie zeneszerszámok folyamatos beszerzésére. Sajnos, a Színügyi Egylet választmánya — nyilván anyagi okokból, meg az új színházépület már más irányú leköSZML Polgármesteri iratok. Szolnok város zenestatisztikája 1929. 6

JNkSz. 1882. 23. sz. 7 Jasz-Nagykun-Szolnok megyei Lapok (Továbbiakban: JNkSzmL) 1890. 2. sz. 8

JNkSzmL. 1912. 29. sz. 9

JNkSzmL. 1912. 37., 45.; 1913. 91. sz. 118