Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egészségügyi helyzetének fő vonásai 1876-1910 között / 85. o.

Melléklet 42810. sz. ki. 1898. KÖRRENDELET a járási főszolgabíróknak és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek A folyó évben 6520. szám alatt kelt rendeletemmel közöltem a m. kir. belügyminister úrnak a tudó' gümó'kór terjedésének megakadályozása tárgyában folyó 1898. évi január 28-án 49851 897. szám alatt kelt körrendeletét; továbbá folyó évi 21968. szám alatt kiosztás végett megküldöttem a tüuő gümó'kór elleni védekezésről kiadott füzet néhány példányát. Ezekben bőséges utasítások foglaltatnak ugyan mindazokra nézve, melyek ezen betegség terjedésének megakadályozására alkalmasok, s én hiszem és reménylem, hogy az I. fokú egészségügyi hatóságoknak kiváló gondját képezi ez óvintézkedések végrehajtásának szigorú ellenőrzése, a mi már magában véve is nem csekély fontosságú és eredményt igérő volna a helyzet javítására; de a törvényhatóság közegészségügyi bizottsága is foglalkozván ez üggyel, ennek véleménye és a vármegyei főorvos előterjesztése alapján szükségesnek látom a járási hatóságok figyelmét különösen felhívni még a következőkre: 1. Különös gond fordítandó a gümőkóros betegeknek az egészséges családtagoktól való elkülönítésére. Ez első sorban akként viendő keresztül, hogy a betegek evő eszközei, ivó edényei, ágy és fehérneműi és ruházata, az egészséges családtagok által ne használtassanak, hanem azok elkülönítve tartassanak, s külön vétessenek mosás és tisztítás alá. A gümőkóros betegeket ápolók, az ezzel foglalkozó családtagok különösen arra ügyeljenek, hogy étkezés előtt kezeiket az orvos által rendelt alkalmas fertőtlenítő szerrel mossák meg. A beteggel való foglalkozás és érintkezés alatt hosszú és magas kötényt használjanak, mely vagy kaucsukból vagy viaszosvászonból készítendő és ez esetben fertoztelenito szerrel gyakran lemosandó, - vagy ha mosó szövetből van az gyakran kimosandó és kifőzendő, vagy fertőtlenítő folyadékban 6-8 órán keresztül áztatandó. Ez óvintézkedések felügyelete első sorban az orvos kötelességét képezi ugyan, de a hatósági személyeknek is közre kell hatni, különösen meg kell értetni azok czélszerű, sőt szükséges voltát, s arra kell ügyelni, hogy ezek által a beteg ápolása hátrányt ne szenvedjen. 2. A gümőkór terjesztője a beteg köpete lévén, úgy kell intézkedni, hogy a betegnek vízzel, vagy fertőtlenítő folyadékkal félig töltött edény álljon a köpet felfogására rendelkezésére; A köpetet azonban kiönteni nem szabad, hanem azt 2-3 ásónyomnyira kell elásni. 3. A beteg elhalálozása vagy meggyógyulása esetén az általa használt tárgyak, ágy és fehérneműek, ruhái, bútorok, nemkülönben a szoba, melyben a beteg feküdt, vagy tartózkodott éppen úgy fertőtlenítendők, mint a heveny fertőző betegségeknél, például a difteritisnél, s hogy czélszerűbb az értéktelenebb tárgyakat elégetni. Ennek eltenőrzése érdekében szükséges, hogy a halottkém minden gümőkóros elhalálozási esetet az elöljáróságnak a fertőtlenítés keresztül vitele érdekében bejelentsen. Habár a tanítók ez irányban már ismételve figyelmeztetve lettek, nem tartanám feleslegesnek úgy azokat, valamint a lelkészeket is felkérni arra, hogy a gümőkór elleni védekezés szükséges voltát, a védekezés alkalmas módját megfelelő alkalmakkor a közönségnek figyelmébe ajánlanák, hogy az a köztudatba menjen által s azt ne hatóság kényszere, hanem maga az érdekelt közönség szükségérzete foganatosítsa és ellenőrizze. 4. Különös figyelmet igényelnek a gümőkóros szegény betegek, mert azok kellő gyógykezelés és ápolás hiányában hónapokig jönnek-mennek, itt-ott dolgozgatnak, s ez által a ragályos betegséget terjesztik. A közönségnek érdekében áll, a hatóságnak pedig kötelessége az ilyen szegény betegek ellátásáról, ápolásáról gondoskodni, mert ez által nem csak a beteg nyer enyhülést és gyógyulást, hanem a közönségre nézve a fertőzés veszélye van elhárítva. Különös figyelmet érdemelnek e tekintetben a nagyobb gazdaságok, hol nagy számú cselédség lakik együtt. 100