Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás egy koronabirtokon az 1730-40-es években / 69. o.
gekben, a földesúri adót annál nehezebben tudták behajtani, mert ez a katonaság sok esetben teljesen kimerítette a piacra vihető árutartalékokat. A katonaság elvileg ugyan felvevőpiacot jelenthetett volna az áru számára, de a hadiadó behajtása, elszámolása és hadbiztossági beszámítása során rendszeres visszaélések történtek a jászkunsági helységek és az adófizető lakosság rovására. A Pesti Invalidus Ház parancsnoksága előírta ugyan, hogy a három kerület adószedő tisztjei a választott kerületi kapitányok vezette nyilvántartások alapján kéthavonként foglalják bele hivatalos elszámolásaikba a katonaság túlkapásait, hogy azokat beszámíthassák. A kerületek és az egyes helységek választott elöljárói készítsenek táblázatokat a beszállásolásról (Einquartierung), az ellátásról (Proviantausgabe), az előfogatokról (praejunctura) és a katonaszállításokról (vectura, expeditio) az átvonulások (transenna) idején, nehogy egy-egy helységet a másikhoz képest túlterheljenek, ezekben az ügyekben tegyenek kiigazítást - „adjustationem faciant". Ennek az utasításnak azonban nem sok foganatja volt, mert a kinevezett földesúri tisztek ez úton is elsősorban az egyéni haszonra dolgoztak. Hivatalos jelentéseikbe csak ritkán foglalták bele a túlkapásokat és a visszaéléseket, alig vették figyelembe a kerületi kapitányok és a helyi elöljáróságok panaszait, pedig időnként rádöbbentek, hogy a viszszaélések fokozatosan kimerítik a népet - „...quae etiam sensim-sensim extenuant plebem". A megelőzésre azonban nem is voltak képesek. Szükség lett volna pedig határozott megelőző intézkedésekre és ellenőrzésre, mert 1733 nyarától kezdve két éven át, a lengyel örökösödési háború folyamán ismét nagy mozgásban volt az országban elhelyezett császári-királyi katonaság. Ugyanakkor a Mercy-vértesezredet tartósan is a Jászkun Kerületben helyezték el: a Jász Kerületbe 5 századát, a Nagy és a Kiskun Kerületbe 2-2 századát szállásolták be. 47 Újabb csapatmozgásokra és csapatszállításokra került sor 1735. március elején is, amikor pl. a jászsági községek 624 szekeret voltak kénytelenek előállítani a katonaság és bagázsiájuk részére. 48 Hasonló arányban vecturáztak a kunságiak is. Ehhez jött azután ez év április végén és május hónapban a jászkunságiak általános mozgósítása (generalis insurrectio) a Békés vármegyei parasztmozgalom lecsendesítésére, amelynek során a Jász Kerület 465, a Nagykun Kerület 490 és a Kiskun Kerület 201 lovaskatonát, huszárt szerelt fel és küldött Szolnokra, az összevont táborba, ahonan Mezőtúr, Békés és Zaránd vármegyék térségébe vonultak. 49 Az 1737—39. évi orosz—török háború idején nem mozgósították ugyan a jászAA ^SZML Karcag lt. Prot. Oppidi Kardszag 1736-52. 32-33. p. 45 KA Inv. 1734. Nr. 365. f. 6. Pro memoria. Districutales commíssaxii per suos Districtus, quoad excessus inquartirisatae militiae insigilent ... 46 KA Inv. 1734. Nr. 70. f. 8. „... non scribo per modum exprobationis, quia jam tarde est ... nem panaszként írom, mivel már késő." Egyáltalán nem lett volna késő, de inkább a „kéz kezet mos" elve érvényesült. 47 KA Inv. 1733. Nr. 281. f. 1-5. Dislocatio Militiae ... 48 SZML Jaszfenyszaru lt. Prot. 48. p. Vectura transennalis. 1735. március 4. *SZML Jaszkun Kerület iratai (Továbbiakban: JKI) Prot. 1732-41. 194-205.; Jászberény lt. Hiv. Tud. 6. cs. 118. sz.; JKI Capsa II. Fasc. l.Nr. 35. 1735. május 1. 80
