Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774) / 53. o.
Már 1765-ben találunk adatokat a város csapszékére, ami az urak csapszékei mellett működött, továbbá a város kezén lévő malomra és a füredi vásárra. 45 1765-ben és 1766-ban a lakosok az ellen tiltakoznak, hogy a város bírája a „szegények ellenében, a gazdagok érdekében" ténykedik. 46 A földesurak ugyanakkor az ellen tiltakoznak, hogy a város lakossága nemes embereket választ bírónak, akik hatékonyabban tudnak fellépni a földesurakkal szemben. 47 Az 1767. november 12-én felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint a ,.köznép" azt akarta elérni, hogy a város bíráját ne a két tanácsbéli és a két köznépbéli, hanem csak a köznépbéli jelöltekből válasszák. Tiszafüred további jogi helyzetét, a jobbágyfelszabadításig, a Mária Terézia-féle úrbérrendezés határozta meg. Ennek munkálatai 1770-ben kezdődtek el a községben, de érdemi lépésekre csak 1771-ben került sor. A „compossessor" földesurak saját költségükön „geometrát" fogadtak, s felmérették az egész füredi határt, majd a mérés után annyi részre osztották azt, ahány ágra a földbirtokos családok oszlottak. A határról térképet is készítettek. A földbirtokos urak a királynő rendelete alapján úrbéri tabellákat szándékoztak elkészíteni, mégpedig úgy, hogy a szántóföldeket a faluban lakó jobbágyoknak és taxásoknak, igényük szerint három nyomásban, a réteket pedig külön-külön kiosszák. Erről 1772. január 15-én értesítették Brinszvik Antal kiküldött királyi biztost is. Az urbárium, hosszas huzavona után, csak 1774. április 13-án lett a megyegyűlésen kihirdetve s jóváhagyva. Ezen urbárium az alábbiakban szabályozta a mezőváros további életét: 1. Eddig a mezőváros kezében volt egy kocsma, melyben egész évben folytatták a bormérést a község hasznára. Ettől kezdve, az ország törvénye és az urbáriális regulatio szerint, csak Szent Mihály naptól (szeptember 29) Szent György napig (április 24) folytathattak a község lakosai kocsmálást. 2. Az úrbérrendezésig a község a kezében tartotta a mészárszéket, s használatáért összesen két mázsa faggyút fizettek. A mészárszék-tartás ekkorra már országosan kizárólagos földesúri joggá vált, s a füredi földesurakarra való hivatkozással, hogy más, az eddigi összegnél jóval többet fizetne, felvetették, hogy csak akkor hagyják a község kezén a mészárszéket, ha a helységbéliek megadják azt, amit más adna érte bérleti díjként. Végül is az urbárium azt rögzítette, hogy a községben lévő két mészárszékért a fürediek 100 vonás forintnyi összeget fizetnek bérleti díjként. 3. A communitás kezén lévő két szárazmalom továbbra is a mezőváros kezén maradt, s ennek fejében évi hat rénes forint bérleti díj fizetését vállalták. 4. A Tiszán való révet a helység használta az úrbérrendezésig úgy, hogy azért semmit sem fizetett a földesuraknak. Tekintettel arra, hogy a kompot az uraság 45 Tiszafüredi Kiss Pal Múzeum adattara 69. 78. 1. 46 Uo. 47 HML Tiszafüred úrbéri tagosítási iratai VII-l/a/217. 1-7. sz. HML Polgári perek IV-9/d/22. Pp. 424. 48 HML Nemesi közgyűlés iratai IV-l/b/92. 1767:175. sz. 49 HML Ürbéri perek IV-9/f/l. 4. sz. HML Nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei IV-1/a/32. 108. lap. 64
