Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774) / 53. o.

megfelelően, továbbra is a helység kezén maradjon. A földesurak mindezeket a kéréseket elutasították, s a későbbi években még tovább szigorították.

4 Ez a folyamat oda vezetett, hogy 1764-ben az eddig is teljes mértékben megcsorbított és a gyakorlatban már hatályon kívül lévő transactiókat (úrbérpótló szerződéseket) a földesurak urbáriumra cserélték fel. Ez az urrbárium az alábbiakat tartalmazta: 1. Az ország törvényei szerint, minden lakos, tehetségéhez képest 52 napot, vagyis hetente egy napot köteles robotolni. A földesurak ezt úgy módosították, hogy minden egész telekkel rendelkező köteles ugar alá 3, vetés alá szintén 3 napot szántani, azt idejében feltakarni, 3 napot kaszálni, azt felgyűjteni, tavasziak alá 3 napot szántani és amit szánt, vet, kaszál, azt tartozik behordani, és a szerint vagy vermekben, vagy az uraság ahová parancsolja, maga jószágába behordani. E mellett még 15 napot kötelesek robotolni olyan munkát, amilyet a földesúr parancsol. Ezt nem számolják bele a szántás, vetés, kaszálás és behordás idejébe, hanem azon kívül kell teljesíteni. 2. Az egész telkesek kötelesek fizetni az uraságnak két rénes forintot, a 2/3 telkesek 1 rénes forint 20 krajcárt, az 1/3 telkesek 40 krajcárt, a zsellérek pedig 30 krajcárt. 3. Mivel a kocsi puszta különállónak számít a füredi határtól, ezért az oda legelni járó minden pár szarvasmarháért és lóért köteles a gazdája 20 pénzt fizetni, a juhért pedig, ami az egész télen is többnyire a legelőn van, egy krajcárt. 4. A füredi határban lévő minden termés után az ország törvényei szerint kötelesek fizetni kilencedet, a kocsi határban termő javak után pedig hetedet. A füredi határban való szénakaszálás ingyen lesz, a kocsi pusztán lévőből pedig 1/3-ot kell dézsmába adni. 5. Minden állattal rendelkező gazda (akinek marhája van) köteles egy hosszúfuvart teljesíteni. 6. A kocsmálás csak Szent Mihály naptól új évig illetné a helységet, de a földesurak megengedték, hogy egy kocsmát egész évben üzemeltessenek. 7. A mészárszék és a bolt haszna az uraságok kezén marad, a malmot azonban a lakosok kezén hagyják. 8. Halászat csak a földesurak engedélyével lehetséges. Ha az urak hálóját használják, akkor a kifogott hal 2/3-át, ha pedig a saját hálójukat, akkor 1/3-át kötelesek a földesurak részére adni. 9. A nádvágást szabadon megengedik, de ahhoz kötik, hogy minden lakos vágjon le és hordjon be az uraságnak 50 kéve nádat. (Ez utóbbi pontot még a vármegye is túlzásnak tartotta, s 25 kéve nádra mérsékelte.) 10. A dézsmáláskor adott egy csirkén kívül minden gazda köteles egy pár csirkét, minden két gazda egy ludat, minden tehén után egy meszely vajat, továbbá 15 tojást a földesúrnak adni.

44 Ez az urbárium, mint a későbbi évek iratai bizonyítják, átment a gyakorlatba. 43

HML Polgári perek IV-9/d/22. Pp. 424. 44 ^HML Nemesi közgyűlés iratai IV- l/b/87. 1764:116. sz. 63