Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774) / 53. o.
az esküdteknek nem lesz joguk a Tám nevű erdőben az erdőhasználattal kapcsolatban intézkedni. Helyettük ezt a földesurak embere végzi. A falu határában lévő többi erdő továbbra is a helység szabad használatában marad, s fölöttük a bíró és az esküdtek rendelkeznek. Utasítják a földesurak a bírót és az esküdteket, vigyázzanak arra, hogy senki ne vágja ki a gallyzó tőkéket, és a gallyakat is csak a bíró engedélyével hordják. Aki ezt megszegi, azt 12 forintra büntessék meg. Ez az 1738. évben kiadott földesúri rendelkezés teljes egészében csak 1742-ig volt érvényben. Később is, egészen 1764-ig ennek alapján ténykedett ugyan a magisztrátus, de feladatköre egyre jobban szűkült, attól függően, ahogyan a földesurak csorbították a község jogait. Áttekintve Tiszafüred „jobbágyfalu korszaká"-t, megállapíthatjuk, hogy a vizsgált közel 60 évből Füred több mint 30 éven keresztül, 1701-től 1733-ig jogilag speciális helyzetben volt. Lakói a faluhatár felét bírták, kezükön voltak a kisebb királyi haszonvételek, és széleskörű autonómiát élveztek. Tiszafüred mezővárosi jogi helyzete 1746-tól a XVIII. század végéig A mezővárosi jog megszerzéséről semmi biztosat nem tudunk. Meg kell jegyezni, hogy 1738-ban már egy vármegyei adóösszeírásban mezővárosnak nevezik, de ezt követően egészen 1746-ig még minden forrásban falunak említik. 1746-tól kezdődően már egyik kútfőben sem fordul elő a falu elnevezés, hanem mindig város, -in mezőváros néven említik a települést. A mezővárosi jog megkapása feltételezhetőleg összefügg a vásártartás jogának megszerzésével. Ennek pontos időpontját, az adományozás mikéntjét nem ismerjük. Egy biztosat tudunk, azt, hogy 1746 előtt nincs vásártartási joga a településnek, az ezt követő évektől kezdve pedig egyre sűrűbben találunk adatokat a vásár meglétére, a vásárbíró ténykedésére, a vásárjövedelmekre. A vásárjog megszerzését a földesurak is valószínűleg támogatták, hisz az az ő bevételeiket is növelte. Tekintsük át röviden, milyen helyzetben volt a település a mezővárosi jog megszerzésekor. Erre bőven találunk adatokat azokban az iratokban, melyeket a füredi jobbágyok földesuraikhoz és a vármegyéhez beadtak. Ezek mindegyike azért született, mert a fürediek egy része, szerződésekben foglalt jogai egyre súlyosabb csorbítása, valamint az egyre növekvő szolgáitatásai miatt az elköltözés gondolatával foglalkozott. Visszatérő panaszuk volt a füredieknek az, hogy a földesurak és a helység között létrejött transactióban lefektetett ezer forint taksát a földesurak továbbra is behajtják, 37 HML Polgári perek IV-9/d/22. Pp. 424. 38 HML Jobbágy összeírások IV-7/b/2. öi. 582. HML Nemesi közgyűlés iratai IV-l/b/44. 1739:46.; IV-l/b/46. 1740:134.; IV-l/b/55. 1745:133. 39 Uo.IV-l/b/57. 1746:144.; IV-l/b/57. 1746:149.; IV-l/b/58. 1747:7. 40 HML Tiszafüred úrbéri tagosítási iratai VII-l/a/217. 1-7. sz. 41 HML Nemesi közgyűlés iratai IV-l/b/61. 1750:12. sz. HML Polgári perek IV-9/d/22. Pp. 424. 61
