Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774) / 53. o.
NEMES LAJOS ADATOK TISZAFÜRED GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÉLETÉHEZ (1687-1774) A XVII. század végétől 1476-ig a települést a forrásokban possessionak, falunak vagy helységnek nevezték. 1746-tól egészen a vizsgált időszak végéig az oppidum, mezőváros, város elnevezést használták. A település jogi helyzetében beállt változás indokolttá teszi, hogy dolgozatomat a két jogilag pontosan elhatárolható korszak vizsgálatának szenteljem, a helység jobbágy falu és mezővárosi korszakának. Nehezíti vizsgálódásomat az, hogy Tiszafüred lakosainak életében nem a jogi státusz elnevezésbeli módosulása, hanem azok a jogi változások a meghatározók, amelyek döntően befolyásolták az itt élők gazdasági tevékenységének lehetőségeit. Speciálissá teszi a település történetét az, hogy lakosai 1701 és 1733 között saját birtokukban tartották és szabadon használták Tiszafüred falu és Kócs puszta határának felét, melyet adásvétel útján szereztek meg. 1733-tól, amikor az egész település és Kócs puszta is földesúri jurisdictio alá került, gyökeres változás állt be a lakosság életében. 2 Bár jogilag az 1746-os évet tekintjük korszakhatárnak, ténylegesen mégis az 1733. évi földesúri joghatóság alá kerülése az, ami döntően megváltoztatta a település helyzetét, és több mint 30 év viszonylagos szabadsága után, a következő másfél évtizedben a jobbágyfalvak szintjére süllyesztette. A falu jogi helyzete a XVII. század végétől 1746-ig 1687-ben Eger és Szolnok vára felszabadult a török megszállás alól, s bár a felszabadító harcok szenvedései elől Tiszafüred népe is elmenekült, a falu csak rövid időre néptelenedett el, mivel 1691-ben már ismét adózott a falu jobbágysága, s ettől kezdve a Tiszavidék ezen részének legnépesebb településévé fejlődött. A jobbágyháztartások száma Füreden 1696-ban 90, 1701-ben 156, 1713-ban 52, 1728-ban 150, Heves Megyei Levéltár (továbbiakban: HML) Nemesi Közgyűlés iratai IV.l/b/20. 1710:71.sz.; IV-l/b/26. 1719:72. sz.; IV-l/b/35. 1730:154. sz.; IV-l/b/57. 1746:144. sz.; IV-l/b/57. 1746: 49. sz.; IV-l/b/58. 1747: 7. sz. 2 HML Polgári perek IV-9/d/22. Pp. 424. SOÓS Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger, 1955. (Továbbiakban: SOÓS I. 1955.) 6.; SZEDERKÉNYI Nándor: Heves vármegye története. Eger, 1893. III. kötet, 458. 4 SOÓSI. 1955.52. 53
