Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: Szolnok megye településeinek állatkereskedelme és "szekerezése" a XVI. század második felében / 25. o.

jászberényiekétől ebben az időszakban. A kihajtott állatok számát tekintve a hetedik helyet foglalta el a vámnaplóban feljegyzett települések közül. Tőzséreinek tülnyomó többsége csak egy alkalommal hajtott fel marhát, habár akkor átlagosan száznál többet. 1563—64-ben juhot egyáltalán nem hajtottak. A mezőtúri tőzsérek közül Miskó Gáspár egy alkalommal kisebb értékű szatócsárut és vasárut hozott be visszafelé jövet. (A Szolnok megyei településekre és tőzsérekre vonatkozó adatokat az 1. számú mellékletben közlöm.) A vásározási szokásokat a hajtási adatok havonkénti csoportosításának segítségével vizsgálhatjuk (lásd 1. sz. táblázat). Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a vizs1. táblázat Élő állatok eladására vonatkozó adatok 1563—64-ból hónapok összes hajtás Szolnok megyei települések marha ló juh marha ló juh július 1 505 -. augusztus 17 738 279 4 690 2332 103 350 szeptember 2 688 179 332 49 október 6 296 243 3 663 1427 — 1162 november 326 — 5 800 152 — 545 december 1 092 19 2 594 363 — január 621 74 2 706 117 — 497 február — 67 4 404 — — — március 69 1 133 — összesen 30 248 939 24 990 4723 152 2554 gálható hét hónap alatti összes kivitelnek mintegy 10—16 %-a a tíz Szolnok megyei településről származik, (marha 15 %, ló 16 %, juh 10 %). 1563 július hónapjának a vámjegyzékben megtalálható 9 napján általában alacsony a kihajtott állatok száma, ekkor a vizsgált területünkről egyáltalán nem hajtanak. Augusztusban általában igen nagy az eladásra hajtott marhák száma. A Szolnok megyei falvak tőzsérei közül többen kizárólag ebben az időszakban hajtanak, de a Jászberényből származó jószágok 41 %-a, és a mezőtúriak 71 %-a is ebben a hónapban került a vásárra. Ezek a százalékadatok jelenthetik azt is, hogy az augusztusi vásárokon volt a legélénkebb a kereslet, érdemes volt akkor eladni a nyár eleji jó füvű legelőkön felhizlalt jószágot. De nincs kizárva az sem, hogy kényszereladás volt, a legelők július—augusztusi forróságban történt kisülése és a száraz takarmány hiánya miatt. Talán ezt a második lehetőséget illusztrálja a jászberényi Szekercés Péter tőzsér esete, aki társával nem hogy nyert volna, 29