Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Vincze László: Szolnok belterületi neveiről / 343. o.
vezést Meggyesi néven. Az 1972-es, 1975-ös, 1980-as térképeken Meggyesy-telep szerepel. A földrajzi név személynevet őriz, feltételezhetően a terület egykori tulajdonosának nevét. MÁV-telep: A város északnyugati részén, a vasúton túl létesült. Megtalálható az 1972-es, 1975-ös, 1980-as térképeken. Magyarország második gőzüzemű vasútja, a Pest-Szolnok közötti, 1847. szeptember 1-én nyílt meg. A megnövekedett forgalom miatt 1856-58-ban megépítették a harmadik Magyar Műhelyt, a szolnokit, amely on 1858. májusában nyílt meg. A lakótelep a gazdag hagyományokkal rendelkező létesítmény nevét örökíti meg. Hivatalos neve napjainkban MAVJárműjavító Üzem. Szandaszőlős, Ószanda: Szolnok nyaraló jellegű elővárosa, a városközponttól déli irányban öt kilométerre. Érdemes térképanyagunkon megvizsgálni azokat a külterületi földrajzi neveket is (láp, szőlő, rét, puszta, tanya), amelyekben előfordul a Szanda név; Szandai-nagyrét (1883); Szandai-Nagy-rét (1972., 1975., 1980.);Szandairét (1935., 1972., 1975., 1980.); Szandai lápos (1883); Szandai szöüőhegy (1889); Pusztaszandai szőlő (1894); Nagy Szanda (1883., 1894., 1932-34., 1935.); Ószanda (1972., 1975., 1980); Új-Szanda (1883., 1894., 1932-34., 1935.); Szandaszöllős (1972.); Szandaszőlős (1975., 1980.); Szandai puszták (1889); Szandai tanyák (1935.); Kisszanda (1894.). A korábbi Nagy Szanda elnevezésből alakult ki Ószanda, amely, mint neve is mutatja, a régebbi településrész. A Nagy Szanda névvel párhuzamosan élt az Új Szanda név is, s ez a később keletkezett településrészre utal. A Szandai szöllőhegy, Pusztaszandai szőlő puszták nevei nemcsak a szőlőtermesztés emlékeit őrzik, de közrejátszottak a mai Szandaszőlős név kialakulásában is. Több hasonló összetételben a Szőlős a szőlőművelők lakóhelyét jelöli, és helységnevet takar: Például: Cserkeszőlő, Tiszaszőlős, Vértesszőlő - Szandaszőlős. 1075., 1124., 1217.: Zunde; 1470.; Zonda; 1926.: Szandai szöllők; 1944.: Szandaszöllő'; 1950.: A Szolnokhoz tartozó Szandaszőlőből és környékéből Szandaszőlős néven községet alakítottak; 1963.: Szandaszőlőst Szolnokhoz csatolták. Etimológiájára kettős magyarázat van: a) A régi Szond személynév — a képzős származéka. D-i b) A magyar Szanda személynév egy régi szláv Soda személynév átvétele is lehetett Partoskápolna: 1883-ban a város külterületéhez tartozó puszta. 1894-ben már Partos kápolnai tanyák elnevezést találjuk, ami azt mutatja, hogy kezd benépesülni. Az 1959-es, 1972-es, 1975-ös, 1980-as térképen Partoskápolna beépített terület kertekkel, gyümölcsössel, szántóval. Jelenleg is a város nyugati részén, a külterülethez tartozó lakótelep. Az elnevezés alapja az a barokk stílusú, magas dombon, parton álló kápolna, amely 1799-ben épült. Helyzete miatt a kápolnának az 1849. március 5-i csatában komolyabb szerep jutott, mivel dombon állt, és csata közben onnan jól lehetett tájékozódni. 80 Szolnok ipara. 1973.77. 81 KISSL. 1980. 595. 82 Uo. 83 Szolnok tört. 1975. 139. 354
