Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmán: A demokratikus élet kibontakozása Kisújszálláson 1944-45-ben / 209. o.

KISS KÁLMÁN A DEMOKRATIKUS ÉLET KIBONTAKOZÁSA KISÚJSZÁLLÁSON 1944^5-BEN Előzmények A századforduló agrárszocialista mozgalmai jó talajra találtak Kisújszállás nagyszámú agrárproletariátusa, kubikussága körében. Ezt bizonyítják az 1919-es kisújszállási proletárdiktatúra eseményei, amikor a szegénység képviselői a haladó értelmiség legjobbjaival együtt igyekeztek felnőni a történelmi feladathoz. Az ellenforradalmi korszakban a volt 19-esek és baloldali szociáldemokraták irányításával az agrárszocialisták minden lehetőséget felhasználva tiltakoztak az őket ért igazságtalanságok és a kizsákmányolás ellen. Vezetőik keresték a kapcsolatot az illegális kommunista sejtekkel, miközben figyelemre méltó felvilágosító munkát végeztek. Ennek is köszönhető, hogy kialakult az a szilárd forradalmi mag, amely közvetlenül a felszabadulás után az új élet, a demokratikus fejlődés kibontakozásának legfontosabb bázisává vált. A kisújszállási társadalmi-politikai élet szembetűnő sajátossága volt 1919-ben s az ellenforradalmi korszakban is, hogy a nincstelenek, agrárproletárok, kisparasztok törekvései összetalálkoztak a városban élő értelmiségi réteg egy részének progresszív politikai szándékával. E réteg jónéhány képviselője kereste és meg is találta az együttműködés lehetőségeit a kizsákmányolt társadalmi osztályok baloldali vezetőivel. Ez rendkívül fontos momentum a felszabadulást követő időszak politikai életének alakulása szempontjából. Nánási László „Emlékezetből" c. könyvében fiatal tanárok és felsőbb éves diákok, egyetemisták egész soráról (Juhász Imre, Harsányi Zoltán, Gyáni Sándor, Gyáni Imre, Szabó Kálmán, Rákosi Zoltán, Kiss Tamás, Szeremley Gyula, É. Kiss Sándor, Kovács Kálmán, Barla Szabó Ödön, Antal Károly, Szabó Gergely stb.) tesz említést, mint akik határozottan szálltak szembe a Horthy-ellenforradalmi rendszert kiszolgáló városi és egyházi vezetőkkel. Különösen Kovács Kálmán progresszív szerepét emeli ki, aki 1937-ben Debrecenben egyik megalapítója volt a Márciusi Frontnak, s aki már akkor kommunistának vallotta magát. Tőle tanulták a marxizmust, aki egyetemi évei alatt kapcsolatot tartott Zöld Sándorral, Kállai Gyulával és Donath Ferenccel. 1944-ben a baloldali beállítottságú, a politikai rendszerrel szemben álló kisújszállásiakat rendőri felügyelet alá helyezték. Többeket internáltak, s volt akit katonai behívóval távolítottak el a városból. Kovács Kálmánt is utóiérte a SAS behívó. A front közeledtével a debreceni Péterfia laktanyából megszökött. Sántha Kálmánnak, az antifasiszta, humanista érzelmeiről és kiemelkedő tudásáról egyaránt ismert NÁNÁSI László: Emlékezetből. Bp. 1983. 63.; SALAMON Koniád: A Márciusi Front. Értekezések a történeti tudományok köréből 92. sz. Bp. 1980.; TÓTH Pál Péter: Metszéspontok. Bp. 1983. 169-236. 209 I