Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás egy koronabirtokon az 1730-40-es években / 69. o.

amíg az adásvételt a pozsonyi országgyűlés törvényesen is megerősíti és az intézménynek megszavazza az indigenatus jogát — csak a királyi físcus neve alatt gyakorolhatta s számtalan esetben gyakorolta is. A pallosjog elsősorban a főbenjáró ügyekre vonatkozott. Különben sok évszázados jászkunsági gyakorlat (usus) alapján halálos ítéletet a kerületi, sőt a mezővárosi magisztrátus is hozhatott, számos esetben hozott is, de az ítélet végrehajtásához már szükség volt a földesúri főhatóság, illetve a királyi ítélőtábla jóváhagyására is. Vázlat a helyi fogszolgáltatás tanulmányozásához A jászkunsági bírósági joggyakorlatban az aktív és a passzív peres ügyeket négy fő csoportra lehet felosztani: a) Határperek, az önkényes pusztafoglalók és a jászkunsági territóriumot sértő hatalmaskodások ellen indított perek. Tárgyalt időszakunkban körös-körül, mindhárom kerület határai perek tárgyát képezték. Ezekben a perekben a felperes (actor, der Aktor), a panaszos a Jászkun Kerület valamely községe, mezővárosa, kerületi hatósága, a Pesti Invalidus Ház, illetve ennek udvari Commissioja. Alperes (reus, der Beklagte) minőségben szerepeltek a környező vármegyék hatóságai és földbirtokosai, egyes városok vagy községek igazgatási vagy katonai hatóságai. b) Földesúri hatalmaskodás elleni fellépés, a caducitas-beli javak erőszakos kisajátítása, más részről az adómegtagadás, a helyhatóságok visszaélései ellen való fellépés, a megszálló idegen katonaság ellen való egyéni vagy csoportos mozgalom, a burkolt vagy nyílt lázadás a földesúri tisztek vagy a helyhatóságok túlkapásai miatt. c) Büntető-ügyekben peres eljárások. Ide tartoznak: az emberölés, súlyos testi sértés, rablás, útonállás, csavargás, extravagancia, boszorkányság, szökés, istenkáromlás stb. d) Polgári peres ügyek. Birtokháborítás, verekedés, paráznaság, bigámia, gyújtogatás, károkozó cselekmények, lopás, csalás, megvesztegetés, munkabér-elvonás, házasságtörés stb. Mind a négy fő csoportban - kerületenként, mezővárosonként és községenként is - hatalmas iratanyagot találhatunk. A periratok, a tanúvallatási jegyzőkönyvek, az ítélethozatal jegyzőkönyvi indokolásai és az egyéb vonatkozó iratok alapján egészen hiteles képet adhatunk a jogesetekről, ezek rendkívül bonyolult előzményeiről, összefüggéseiről és következményeiről, végső soron az emberi küzdelmekről. Mind a földesúri adminisztrátor, mind az urasági ügyész számára előírta a főhatósági utasítás, hogy jogesetekben nem szabad egyedül dönteni. Az illetékes joghatóság mindig a helyszínen tájékozódjék, mind a felperest, mind az alperest, valamint a mindkét részről beidézett esküdt tanúkat hallgassák ki. Az eljárásról pontos jegyzőSA Hoff. Ung. 1731. rote Nr. 644. f. 673 v. - „... donee nimirum in primitus affutura praefati Regni Nostri Hungáriáé Diaeta praevio modo facta praedictorum Districtuum venditio diaetaliter quoque firmata fuerit, sique antelate Commissio Aulica in praemissis proprio nomine agere poterit, modo facta Commissio Aulica sub nomine Fisci Regii Nostri Hungarici exercere ac celebrari facere debeat." 95