Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás egy koronabirtokon az 1730-40-es években / 69. o.
koronabirtok második kincstári kiárusítása uralkodói felségjogon, az országgyűlés mellőzésével. A koronabirtok abban is különbözött a másik két típustól, hogy - amíg a kamarai és a fiskális birtokon az intézményi vagy a magánföldesúr robotkényszeren alapuló majorsági uradalmat hozhatott létre s röghöz kötött jobbágyaitól a robot mellett terménykilencedet és tizedet szedett — a koronabirtokon sohasem alakult ki majorsági gazdálkodási rendszer, nem létezett ehhez kapcsolódó robot- és dézsmaköteles jobbágytelki állomány sem. A jászkunságí koronabirtok szabadmenetelű parasztsága még a lovagrendi földesúri alávetettség idején is készpénzben (arenda seu census dominalis) váltotta meg évente a földesúri terheket. 4 Amikor viszont a bécsi udvar kormányzati főhatóságai még az eladottság időszakában is elismerték a Jászkun Kerület koronabirtok-státusát, ez azt jelentette, hogy a jászkunsági lakosságot a magyar királyi korona iránti hűségre, az ezzel együttjáró, a nemesekéhez hasonló, „személyes, önkéntes, a királyi zászló alatti — per se et personaliter et sub vexillo regio" katonaállításra, saját költségen történő hadba vonulásra kötelezték. 5 S csak mindezek ellenértékeként tarthattak igényt a jászkunságiak a különböző kiváltságokra: felső fokon a nádori bíráskodásba szabadköltözködés joga, rév- és vámmentesség, közép- és alsó szinten igazgatási és jogszolgáltatási autonómia, a kisebb királyi haszonvételekkel való szabad rendelkezés joga. 6 Az eladottság időszakában azonban a jászkunságiak e kiváltságoknak csak egy részét tudták érvényre juttatni, azt is csak a földesúri tisztekkel és hatóságokkal folytatott rendkívül éles küzdelem útján. Ráadásul a hadkötelezettség mellett minden évben — még katonai mozgósítás idején is — fizetniök kellett az állami vagy hadiadót, ami alól a nemesek mentesek maradtak. Ilyen módon a többszörös terhelés, a földesúri adóztatás, a nemesi hadkötelezettség és a hadiadó egyidejű terhei éppen elegendő okot szolgáltattak arra, hogy a jászkunsági lakosság szakadatlan küzdelmet folytasson e terhektől való részleges szabadulás érdekében. Ez a küzdelem összefüggő láncolatban nyomon követhető az alsófokú helyhatóságoktól kezdve, felfelé, egészen a császári udvari főhatóságokig. Jelen esetben az a fokérdés, hogy ebben a küzdelemben miféle erők és érdekek álltak egymással szemben a különböző hatósági szinteken. KA Inv. 1731. Nr. 237. f. 5. „...Wir haben erkannt, dass diese Districtus Bona Coronae Hungaricae, et absque communi tarn Regis, quam Statuum consensu in publicis Comitiis articulariter declarando nicht zu veralieniren seien..." - írta 1731. május 12-én gr. Gundaclcer von Althann tábornok, a Pesti Invalidus Ház bécsi főhatóságának elnöke. Vö. KISS József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején 1702-1731. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. SZÁLA Y László kiad.: Gr. Károlyi Sándor önéletírása és naplójegyzetei. Pest, 1865. 117. „... magam pedig mind Tiszán túl, mind Tiszán innét való nemességet s jászokat is, alkalmas számúakat vévén össze" - 1717. augusztus elején, a tatár betörés alkalmával. *KA Inv. 1731. Nr. 205. f.2. Project wie künftighin eine bessere Wirtschaft in denen Jassigen-, Gross- und Klein-Cumaner-Districten könnte eingeführet werden. 70