Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.
Ezután a Budapesti István Gimnázium, Zrínyi Gimnázium tanára. 1940-ben, a Kó'nigdíj elnyerése után hívták meg a Szegedi Egyetemre tanítani. Középiskolai tanárságának 19 éve alatt vált Rédei László a magyar matematikai élet elismert tagjává. Egyaránt részt vállalt a tanítási, a közművelődési és a tudományos munkából. Közel 40 dolgozatot publikált. A legteljesebb értelemben tudós tanár volt. Személyes találkozásunk alkalmával megkérdeztem tőle, hogyan hatottak életére a középiskolában eltöltött évek. Elmondta, hogy tanárkodása idején az egyetemről magával hozott problémákon gondolkodott, főleg a másodfokú számtestekre vonatkozó kérdésekkel, köztük Gauss egyik alapvető tételének az élesítésével, a Pell-egyenletekkel, a négyzetes maradékok eloszlásával. Egyetemi tanári évei alatt újból visszatért e kérdéskörökhöz. De a középiskolában felbukkanó matematikai problémák is hatottak egyetemi oktató- és kutatómunkájára. Pl. a középiskolai matematikai tananyag tárgyalja a háromszögek ún. nevezetes pontjait, azaz foglalkozik a súlyponttal, a magasságponttal, a háromszögbe és a háromszög köré írható kör középpontjával. A „nevezetes pont" elnevezés azt sugallja, hogy belőlük biztosan kevés van. Pedig ez az állítás nem igaz. A háromszög nevezetes pontjainak halmaza egy mindenütt sűrű halmaz, ami azt jelenti, hogy ezek a pontok nem is olyan nevezetesek. A háromszög bármely pontja lehet nevezetes pont. Rédei László szeretettel emlékezett vissza a Mezőtúron töltött tanári évekre: „Nagyon szerettem tanítani. Sárközy Aladárral megegyeztem, hogy ő a fizikát tanítja,, én meg csak a matematikát, mert az könnyebben ment. Az iskolából mindig futva mentem haza, hogy minél hamarabb leülhessek íróasztalom mellé. Sohasem volt olyan jó dolgom a tudományos munka szempontjából, mint Mezőtúron.' Rédei László heti 18 órában tanított. Az iskolai órákon túl is szívesen vállalt feladatokat. Az iskolai sakk-kör elnöke, az Ifjúsági Segítő Könyvtár vezetője volt. Számtalanszor tartott ismeretterjesztő előadást. Az iskolai módszertani tanácskozásokon is gyakran volt előadó, pl. A tanulók túlterhelésének a csökkentéséről, A gyermek megbecsüléséről, A matematika középiskolai tanításáról témákban. Ez utóbbihoz kapcsolódott a Protestáns Tanügyi Szemlében megjelenő két írása, sr 4 mennyiségtan középiskolai tanításáról" és ,A készülő református középiskolai tanterv mennyiségtani részéhez címmel. Rédei professzor tanítási elveiről elmondta, hogy legfontosabbnak a tanulók érdeklődésének felkeltését és a világos, pontos fogalmak kialakítását tartotta. A gyakorlati jellegű feladatokat szerette. Differenciáltan oktatott. Jó diákjait szakkönyvekkel és tanácsokkal látta el. Országosan is kiemelkedő tanítványa nem volt. Az osztályozással kapcsolatban beismerte, hogy nem volt mindig igazságos, mert a matematika jegyekhez beszámította diákjainak más tárgyakból elért jó eredményeit is. Nem szeretett buktatni. A „Gauss egyik számelméleti tételének kibővítéséről" szóló írása az iskola 1932/33. évi értesítőjében jelent meg. Ekkor szerzett a debreceni egyetemen magán91 1979. november 5-én a Kútvölgyi Kórházban a szerzőnek adott nyilatkozatából. 92 PTSZ 1933. 10-16, 32-33. 93 M-i Gimn. Ért. 1932/33. 4-12. 390
