Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

akinek igénye volt az önképzésre, a tudományos kutatómunkára. Ezeket a törekvéseket a református egyház többnyire anyagilag is segítette, pl. vállalta a tanulmányok publikációs költségét, külföldi ösztöndíjat és tanulmányutat biztosított, vagy be lehetett kerülni Debrecenbe. Kisújszállásról a felszabadulás előtt két nemzedék kísérelte meg ennek az útnak a bejárását, az egyikhez Pallagi Gyula, Barcza József, Soós József és Sáringer János tartozott, a másikhoz Jausz Béla és Borbély András. Az iskola ma - a haladó hagyományok talaján — tudatosan és példamutatóan törekszik feladatai teljesítésére. Az ifjúságot „beleneveli a jövő helyes és szép élésébe", ahogyan ezt Móricz Zsigmond emléke megköveteli régi iskolájától. Az iskola matematikatanárai közül publikációs tevékenységet fejtettek ki: 1. Bujk Béla 3. Szunyoghy Farkas 2. Dr. Pallagi Gyula 4. Dr. Borbély András Egyetemi doktori fokozatot szereztek: 1. Dr. Pallagi Gyula 2. Dr. Borbély András Tudományos fokozatot szerzett: Tankönyvet irt: 1. Dr. Borbély András 1. Dr. Pallagi Gyula Dr. Pallagi Gyula (1867-1903) Pallagi Gyula - Móricz Zsigmond nagybátyja - a gimnázium kiemelkedő tanára és igazgatója volt. Középiskoláit a debreceni kollégiumban végezte, utána a budapesti egyetemre iratkozott be matematika—fizika szakra. Az egyetemi évek alatt hallatlan akaraterővel és munkabírással dolgozott. Szaktárgyai mellett intenzíven foglalkozott nyelvtanulással. Ekkor jelent meg az első cikke „A villamosságról". 1893-ban kapta meg tanári oklevelét, és megpályázta a kisújszállási gimnáziumban meghirdetett tanári állást. Szüksége volt a biztos állásra és a keresetre. Pallagi sokszor küzdött anyagi gondokkal. Neki kellett segítenie a Móricz és a Pallagi család minden rászoruló tagját. Néhány évvel később még volt egy másik komoly anyagi problémája. Jóhiszeműen váltót írt alá Békési Gyula ref. kollégiumi főigazgató számára, aki 1896-ban öngyilkos lett. A váltót Pailaginak kellett részletekben letörlesztenie. Kisújszálláson tanári munkája mellett nagy ambícióval dolgozott tovább és végezte matematikai kutatásait. 1893-ban jelent meg ,A kvadratikus alakok elméletének két problémája" c. cikke, amelyben Rados Gusztáv előadásának kiegészítéseként pontosabb definíciót és egy könnyebben kezelhető kritériumot adott meg. Elkészítette doktori disszertációját ,/í Fourier-féle sorok összetartásának kritériumairól", 1895-ben megszerezte a doktori címet. A matematikán kívül filozófiával és fizikával is foglalkozott. Mint szaktanár és mint pedagógus is a legjobbak közé tartozott. Nagyon szerette tanítványait, büszke volt rá mindenki, akit tanított. A matematikát és a 38

Math. Phys. L. 1893. 130-137. 373