Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.
nak. Eredményességéről a tankerületi főigazgatói vélemény tanúskodik; „A fizikai eszközök bemutatása igen hasznos, a tanulók nagy érdeklődést mutatnak a technikai dolgok és újdonságok iránt. A szaktanárok (Masszi Ferenc és Horváth Gyula) ismerik a külföldi szakirodalmat és az oktatás területén a legmodernebb elveket érvényesítik. Érdemük, hogy növendékeik szívesen tanulják a fizikát és annak gyakorlati órája iránt is elég nagy érdeklődést mutatnak." Itt tulajdonképpen két dologról van szó. Az egyik a tanítás szerves részét képező tanulói kísérletek, a másik a rendkívüli, tehát nem kötelező foglalkozások körében tartott fizikai gyakorlatok alkalmazása. Az utóbbi esetében a tanulók 2—3 fős csoportokban különféle, az iskolai tananyaghoz csatlakozó kísérleteket végezhettek. Masszi Ferenc irodalmi munkássága is e két témakör köré csoportosul. A szolnoki gimnázium 1929/30. évi értesítőjében , fizika gyakorlatainkról" címmel számol be az iskolában végzett kísérletező munkáról. 1930-ban jelenik meg a ,fizika gyakorlatok a középiskolák számára" c. tankönyve. A könyv megjelenését megelőzte a tanulói gyakorlatok kipróbálása, amelyben tanártársa - Horváth Gyula — volt segítségére. A fizikaoktatás egyik legfontosabb tényezőjének a tanulók közvetlen élményét és tevékenységét tartotta. Szerinte „a tanulói kísérlet metodikai szempontból az a tanítási módszer, amelynél a legjobban érvényesülhet a tanulók aktivitása: a heurisztikus módszer. A tanulók egyénileg szerzik meg a felfedezés élményét, és közben megtanulnak helyesen értékelni, kritikus szemmel nézni a bennünket körülvevő világot." Világosan látta, hogy a fejlődés irányát két tényező befolyásolja; egyrészt a szaktanárok felkészültsége és tapasztalatai, másrészt a rendelkezésre álló anyagi fer dezet, ami akkor is elég szűkös volt. Könyvében egyszerű, olcsó eszközökkel megvalósítható gyakorlatokat gyűjtött össze és rendszerezte azokat az iskolai tananyagbeosztás szerint. Mivel minden tanuló számára nem tudták ugyanazt az eszközt biztosítani, ezért a kipróbálás és a későbbi gyakorlat során 2-3 fős tanulói csoportok forgószínpad jelleggel végezték a kísérleteket. A csoportok külön feladatlapot kaptak, a megfelelő utasításokkal együtt, s az egyes munkahelyekre előre ki voltak készítve a szükséges kísérleti eszközök. Először elvégezték a kijelölt méréseket, majd a számolásokat és a hibaszámítást. A tankönyv 122 mérési feladatot tartalmaz. Külön érdeme, hogy közli az irodalmat, sőt minden kísérlet után külön is feltünteti a felhasznált forrásmunkát. A kísérletek elvégzéséhez szükséges eszközök jegyzékét és árát is mellékeli. Masszi Ferenc 1931-től a Pécsi Gyakorló Reáliskola tanára lett, itt folytatta megkezdett munkáját. A növekvő gazdasági nehézségek gátolták a tanulói kísérletek bevezetését, pedig 1931-ben már hivatalos „Tájékoztató" is megjelent a kötelező tanulói kísérletekről. Megállapítja: „tény az, hogy megfelelő berendezés és felszerelés 30 SZML Szolnoki Áll. Giinn. Az 1929. évi tankerületi főigazgatói látogatás jegyzőkönyve. 31 Sz-i Gimn. Ért. 1929/30.19-24. 32 / Lásd. 6. sz. jegyzet. 371
