Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

meg a lehetőséget tanári egyéniségének teljes kialakulására. Szíjártó Szolnokon szerezte meg a „jó tanár" hírét és az első elismerést. Sokat dolgozott. Rábízták a szolnoki meteorológiai állomás vezetését. Az iskola értesítőiben 1890-től 1896-ig minden évben beszámolt meteorológiai megfigyeléseiről. Az 1894—95 évi értesítőben az elektromos világításról írt cikket. Szolnokon is aktuálissá vált a villanyvilágítás bevezetése, ezért célszerűnek tartotta az elektromos világítás lényegének és módozatainak ismertetését, beleszőve a tudomány friss és új eredményeiről, az új fizikai egységekről, a voltról, az amperről, az ohmról szóló ismereteket, illetve a város megvilágítására vonatkozó adatokat.

18 További cikkei a Mathematikai és Physiken Lapokban jelentek meg, a matematika, ill. fizika tárgykörben önálló tudományos eredményeket tartalmaztak. összesen 12 cikke és egy fordítása jelent meg a Szolnokon töltött hét év alatt. Tudományos munkássága nem vonta el az iskolai élettől, aktívan részt vett a tantestület munkájában. Sok ismeretterjesztő előadást is tartott. (Pl. ingyenes előadásokat az iparos ifjaknak az elektrotechnikáról.) 1897-ben helyezték át Budapestre, először a VIII. kerületi állami főgimnáziumba, majd 1898-ban a Trefort utcai gyakorlógimnáziumba került. A Szolnokon megszerzett tanári gyakorlatot a budapesti iskolában tovább kamatoztatta. Jó tanár volt, több kiváló diákot nevelt. Tanítványai közül 1902-ben König Dénes — a későbbi neves matematikus — az Eötvös és a Károly Ireneusz tanulmányi versenyeken 1. díjat, 1917-ben Sztrókay Pál a Károly Ireneusz fizika versenyen ért el 1. helyezést, 1925-ben pedig Teller Ede lett mindkét verseny nyertese. König Dénes sokszor kiemelte pályafutásával kapcsolatos nyilatkozataiban, hogy a szülői ház mellett kiváló gimnáziumi tanárainak — Beké Manónak és Szíjártó Miklósnak — köszönheti tehetsége kibontakozását. Tanári elveiről, módszereiről, tevékenységéről az iskolai jegyzőkönyvek vallanak. Állandóan tanult és tanított. Ez nemcsak foglalkozás volt számára, hanem mint minden igazi tudós, enélkül nem is tudott volna élni. Tudását tovább akarta adni diákjainak, tanárjelöltjeinek, az iskolán kívül minden érdeklődőnek. Sok éven keresztül tartott előadássorozatokat a Szabad Liceum keretében. Az előadások helye az iskolai fizika előadóterem volt — így saját fizikai eszközeit használhatta a kísérletekhez. Előadásait mindig nagy érdeklődés kísérte, tanárok, mérnökök is szép számban hallgatták. Előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek föl, vitáztak. Az iskolai elfoglaltság mellett folyamatosan írt az értesítőkbe, pl. A grafikus módszer felhasználása az algebra tanításában, és a Különféle fizikai kísérletek elemzese c. cikkeket. 10 Sz-iGimn. Ért. 1894/95. 3-22. 19

Mth. Phys. L. 1895. 55-56, 67-70, 256-263; 1896. 197-203, 253-257; OKTK 1902. 505506. 20 , , „ , , , „ Budapesti Tanarkepzo-Intezeti Gyakorló Gimnázium Értesítője (Továbbiakban: Bp-i Tank. Int. Ért.) 1925/26. 21. 21

Bp-i Tank. Int. Ért. 1905/6. 3-17; 1906/7. 21-34; 1908/9.18-30; 1911/12.11-38; 1912/13. 27-39; 1914/15. 49-59; 1916/17. 9-25. 367