Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: Szolnok megye településeinek állatkereskedelme és "szekerezése" a XVI. század második felében / 25. o.
4. táblázat Szolnok megyei települések kocsiforgalma 1586-ban Vásárnapok 1586-ban vásár helye kocsik száma összesen hajtott kocsik összesen települése] Szt. Fülöp—Jakab április 1—4. Galgóc Pünkösd május 16-20. Galgóc 9 5 Jászberény 2, Mezőtúr 3 Szentháromság Nyárhíd 2 1 Jászberény 1 május 25-28. Szt. Barnabás június 6-7. Komjáti — Keresztelő Szent János Szered 14 8 Jászberény 7, június 17—24. Mezőtúr 1 Szt. Margit július 6-10. Sellye — — Mária Mennybemenetele Szered 4 2 Jászberény 2 augusztus 5—13. Szt. Egyed augusztus 20—29. Nyárhíd — Szt. Mihály Galgóc 12 6 Jászberény 6 szeptember 21—29. Mindenszentek Galgóc 7 2 Jászberény 2 október 25-27. főleg nyersbőrre gondolhatunk), de azt feltételezhetjük, hogy nem egy esetben megbízásból is fuvaroztak. így például a már többször említett gyöngyösi Balázs deák kereskedő 1589 februárjában a jászberényi Sziládi Lőrinc (akit sem 1586-ban, sem 1587-88-ban nem találunk a hídvámjegyzékben) szekerével 837 juhbőrt és 6 tehénbőrt küldött fel Nagyszombatba. A fuvaros a hosszú utat 16 forintért, kb. egy ökör áráért járta meg. A viszonylagos gyorsaság igénye miatt lehet az, hogy csak lovon tatású kocsik áthaladását jegyezték fel. Az előbbiekben jelzett elég jelentős teher, valamint az utak rossz állapota miatt leggyakrabban 4-5 vagy még több lovat fogtak a szekérbe. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a XVI. századi török és magyar vámnaplók alapján vizsgálható, a Nyitra és Vág menti mezővárosok vásáraira irányuló állatkereskedelemben a Szolnok megyei települések 10—15 %-ban részesedtek. A megye két települése, legjelentősebb mezővárosa, Jászberény és Mezőtúr országos összehasonlításban is nagy mennyiségű állatot exportált a mezőgazdasági termékek árkonjunktúrája miatt jelentős haszonnal kecsegtető vásárokra. A jászberényiek az állatfélhajtás 14 SZAKÁLYF. 1972.377. 35
