Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Vincze László: Szolnok belterületi neveiről / 343. o.
zata. A ,sziget' jelentése: 1. folyó vagy állóvízben, mocsárban vízzel körülvett szárazföld; 2. folyókanyarulattól körülvett földterület. Az Alcsi-szög valóban folyókanyarulattal körülvett földterület, hisz az Alcsi-Holt-Tisza ága veszi körül. A szög pedig sziget jelentéssel is bír. Állami Gazdaság: Alcsi-szögön belül elhelyezkedő lakott terület. Térképeinken 1959-től bukkan fel. Az elnevezés mindössze két-három évtizedes. Az állami gazdaság és központjának nevét őrzi. Ma kiegészült a Héki Állami Gazdaság Alcsi-szigeti Üzemegysége sörpalackozójával, amely a Kőbányai Söripari Vállalat helyi kirendeltsége. Cukorgyári lakótelep: a város déli részén helyezkedik el, a külvároshoz tartozik. 1972-ben jelenik meg az elnevezés a város térképén. A Szolnoki Cukorgyár Részvénytársaság 1912. március 17-én alakult. A lakótelep az ipari objektum nevét vette fel, 77 melynek területén az első épületek megjelenése az 1910-12-es évekre tehető. Kertészet: Alcsi-szögön belül található. 1972. óta szerepel a térképen. A név két-három évtizedes. Napjainkban a Szajol felé tartó 4-es főközlekedési út déli oldalán található bekötöúttal és fejlődő lakóteleppel, az Almási kertvárossal szemben lévő területet jelöli. PESTY Frigyesnél Kocsoros hat néven szerepel. Akkoriban rét, legelő, nádasos terület volt, a Szandai-Nagy-Réthez hasonlóan. Az 1972-es, 1975-ös, 1980-as szolnoki térképek már lakott területként tüntetik fel. PESTY szerint aKocsoros elnevezés a hasonnevű fűtől származik. A kocsord többnyire kórós növény, amelynek kénszagú gyökere van, disznóköménynek is nevezik. Fehér, vagy kissé pirosló ernyős virágzatú. Többnyári, nagyon ritkán egynyári, sőt cserje vagy fa is lehet mintegy száz - hazánkban tizennégy - fajjal. Hazánk szikes rétjein terem. Gyökere kénkőszagú, csípős, keserű ízű. Az állatorvosok gyógyításra is használják. Fűszeres illatú gyökere a füvével meg a magjával együtt szintén gyógyhatású, néhol ma is használják. Magva na78 rancshaj ízű, teája citromhéj szagú. A Kocsord, Kocsárd jelölhet személy- és helységnevet egyaránt. Valószínű azonban, hogy a Kocsoros név olyan szikes területet jelölt, ahol ez a növény nagyobb mennyiségben fordult elő. A vízjárta terület alkalmatlan volt emberi megtelepülésre, csak mint rét és legelő jelentett haszonvételi lehetőséget. Kertváros: az 1930-as években már így nevezték. A köznyelvben Rabkertnek is mondták. Szolnokon a járásbíróság és a megyei törvényszék rabjai munkakötelezettségük egy részét itt teljesítették, mert a város a kertet a törvényszéknek adta bérbe. Az 1959-es, 1972-es, 1975-ös térképek Almási kertvárosként említik. Az 1980-as térképen csak a Kertváros név szerepel, az elnevezés előtagja lekopott. Az Almási előtag eredete homályos. Úgy tudják egyesek, hogy ilyen nevű telepedett meg itt először. A Törökszentmiklóson birtokló Almássy családhoz nincsen köze. Meggyesy-telep: A város északi részén 1959. óta követhetjük nyomon az élne75 Uo. 76 TESz. III. 747. 77 A 900 eves Szolnok ipara. Szolnok, 1973. (Továbbiakban: Szolnok ipara 1973.) 110. 78 Pallas Nagylexikon 1893. V. 369. TESz. II. 516., A Magyar értelmező kéziszótár 1980. 746. 79 TESz. 11.516. 353
