Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: Szolnok megye településeinek állatkereskedelme és "szekerezése" a XVI. század második felében / 25. o.

városból sokkal több tőzsér hajtott és sokkal többen voltak közöttük, akik évente több alkalommal fordultak meg a vásárokon, valamint az egy tőzsérre jutó átlagos kivitel is jóval magasabb. A mezőtúri tőzsérek túlnyomó többsége évi egy alkalommal indult útnak, átlagosan 117 marhával. Közülük néhányan kizárólag juhkereskedéssel foglalkoztak, majdnem a teljes Szolnok megyei kivitel tőlük származik, így a teljesen megszűnt jászsági juhexportot is ők vették át. A vásározási szokások vizsgálatához a 2. és 3. számú táblázatban csoportosítottam a hídvámnaplók bejegyzéseit. Az összesítő adatokból látható, hogy az éves 2. táblázat Szolnok megye állatkivitele 1586-ban (Az érsekújvári híd vámjegyzék alapján) összes hajtás Szolnok megyei települések Vásárok 1586-ban marha ló juh marha Szt. Fülöp Jakab _ 350 __ — Pünkösd 1 863 412 — 95 Szentháromság 700 — Szt. Barnabás 1000 — — — Keresztelő Szent János 2 674 556 — 210 Szt. Margit 6 173 28 — 1572 Mária Mennybemenetele 6 100 40 1300 640 Szt. Egyed 6 882 — — 561 Szt. Mihály 5 303 197 900 1307 Mindenszentek 1 300 — — 332 Szt. Erzsébet 750 — — 170 ló juh 900 összesen 33 144 1583 2200 4179 900 kivitel rendkívül ingadozó volt. 1563-64-hez képest 1586-ban alig növekedett, 1587— 88-ban pedig (igaz, hogy néhány hónappal hosszabb időszak alatt) az előzőknek több mint két és félszeresére nőtt. A hídvámnaplók alapján vizsgálható marhakivitelből a Szolnok megyei települések részesedése a korábbi 15 %-ról 12-, illetve 10 %-ra csökkent, annak ellenére, hogy a kihajtott állatok száma megduplázódott. A lókivitel teljesen megszűnt, növekedett viszont a juhkivitel százalékarányában és abszolút számban egyaránt. Kisebb mértékben megváltoztak a hajtási időszakok is 1563—64-hez viszonyítva. Azt sajnos nem tudjuk, hogy az 1563—64-ben elvámolt marhákkal tovább haladtak-e a Duna bal partján észak felé a Vág menti városok vásáraira, és ily módon ugyanazokra a vásárokra hajtották a jószágot, amelyeket a híd vámjegyzék segítségével vizsgálhatunk, vagy pedig Vácnál átúsztattak a Dunán és így haladtak tovább Győr, 32