Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: A német lovagrend jászkun vonatkozású levéltári fondjai / 257. o.

azaz a Jászság és mindkét Kunság területén fekvő városok, falvak, praediumok öszszeírásait. Ezeket az összeírásokat abban az időben végezték, amikor a Mélt. Német Lovagrend királyi leirattal birtokolta. Az eredetijének a Lovagrend archívumában nyomának kell lennie ..." A Jászságból írt kérelemé adott válaszból kitűnik, hogy az a meghatalmazott országgyűlési követ, Sárói Szabó Sámuel aug. 12-én kelt levelére vonatkozik, és hogy a Lovagrend Fő Archívumában konskripciós táblázatok vannak a Jászságról és mindkét Kunságról és az egyik 578 oldalas, nagy, regálformátumú tartalmazza egészen a 399. oldalig nemcsak egy pontos leírását az összes - a Distriktusokhoz tartozó — helységeknek a következő rubrikák szerint: a lakosok nevei, azok származási helye, fiak, lányok, lovak, borjak, tehenek, ökrök, tinó, ... stb., valamint a vetés kilákban, és az utolsó hat rovatban az őszi búza, répa, zab, stb., hanem az egyes helységek után hozzáfűzve értékes statisztikai eredményeket is. Az ismertetett összeírás táblázatának adataiból már eddig is kiderült, hogy azt Jos. Christoph v. Pentz császári prefektus készítette és 1699. okt. 25-én fejezte be Egerben. Az összeírást követi a 400. oldaltól minden helységről egy kamarai értékbecslés. Ez megtörtént a becslési formuláknak megfelelően 1700. március 13-ig, Johann Adam Than könyvelő és Johann Ludwig Koller kiküldött munkájával. A folytatásból idézem az eredeti német szöveget a fontossága miatt: „Vön diesem Werke besitzet aber das h.O. Hauptarchiv nicht das Original, sondern nur eine vidimirte Kopie, beylaubiget durch Peter Weigh Expeditorn und konzipisten bei der Königl. Hor-Kanzlei sub dato Wien den 4-ten Nov. 1720 ..." Azaz: Ebből a műből a Mélt. Lovagrend Főarchívuma nem az eredetit birtokolja, hanem egy hiteles másolatot, hozzávetőleg Peter Weigh kiküldött és Bécsben az Udvari Kancellária fogalmazója munkáját 1720. nov. 4-én." Tehát nem volt az eredeti Pentz-féle összeírás a Német Lovagrend levéltárában, hanem csak egy pontos másolata. Ide kívánkozik egy adat Gyárfás István: A jász-kunok története III. kötetéből: „...Jerneyt a jász-kun kerületeknek 1830. november 22-én tartott közgyűlése Újj Péter főszámvevővel Bécsbe küldte fel kinyomozására és visszaszerzésére azon a német lovag Rend alatti, s egyéb polgári állapotára vonatkozó iratoknak, melyek a Rendnek itt lakott tisztjei által a ker. levéltárból a Rend bécsi levéltárába vitettek. E kiküldetés eredményének azonban a ker. levéltárban semmi nyoma nem lévén, ez aligha megtörtént, hihetően a miatt, mivel a Rend nagy mesterétől az erre szükséges engedélyt megnyerni sem sikerült." A választás Jerney Jánosban a megfelelő emberre esett, hiszen a dorozsmai születésű fiatal Pesten bölcsészetet hallgat, Pozsonyban jogakadémián tanul, majd ügyvédi vizsgát tesz. Történelmi ismeretei elmélyítésére 1827-ben Bécsben régészetet, keleti irodalmat és nyelveket tanul, levéltári és könyvtári kutató munkával ismerkedik. Az U 166/1 jelzetű iratokon kívül térképet csak az U 156/1. tartalmazott a fondjegyzék szerint, tehát a „Diarium u. Berichte der ersten Generalvisitation der Jazyger u. Kumanendistrikte durch Baron von Kageneck 1703. (Mit Karte! 5.63) 1701—1703. (fol. 1-588). Ebben az anyagban a 63. lapon megtaláltam a Jászkun 'GYÁRFÁS István: A jász-kunok története. III. Szolnok, 1883. IX-X. old. 269