Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: Szolnok megye településeinek állatkereskedelme és "szekerezése" a XVI. század második felében / 25. o.
KOCSIS GYULA: SZOLNOK MEGYEI TELEPÜLÉSEK ÁLLATKERESKEDELME ÉS „SZEKEREZÉSE" A XVI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 1986-ban emlékezünk meg Buda visszafoglalásának 300. évfordulójáról. Buda 1686. évi ostroma és megvívása, amelyet az egész kortárs Európa nagy figyelemmel kísért, a másfélszázados magyarországi török uralom végét jelentette. Ez a másfél évszázad az ország nagy területeinek lakosságára tengernyi bajt, az élet- és a termelőeszközök pusztulását hozta. De voltak olyan békés időszakai is, amelyek alatt jelentős gazdasági fejlődés figyelhető meg, mikor a lakosság -jobbágy, mezővárosi parasztpolgár és nemes - kihasználva a mezőgazdasági termékek iránt megnyilvánuló nyugateurópai keresletet, jó áron tudta értékesíteni megtermelt árufölöslegét, elsősorban a szarvasmarhát és bort. Ilyen időszak volt a XVI. század második fele, amelynek a mai Szolnok megye területén létezett településekről származó állatkivitelét ismerteti a dolgozat. A magyarországi gazdaságtörténettel foglalkozó kutatások által már régen feltárt és jól dokumentált tény az, hogy a XVI. század folyamán a magyarországi területekről évente igen nagy mennyiségű élő állatot (főleg szarvasmarhát) és állatbőrt exportáltak nyugati piacokra. A feldolgozások főleg a harmincadhivatalok fennmaradt anyagának elemzése alapján készültek. Ezek a források azonban kevéssé teszik lehetővé annak megállapítását, hogy egyes kistáji körzetek milyen mértékben vettek részt az élőmarha exportban. A közvetett segítségül hívott térképes ábrázolás — Wolfgang Lazius 1570 körül készült Magyarország térképe — „CUMANORUM CAMPUS Két egymással összefüggő okból döntöttem úgy, hogy a tanulmányban a mai Szolnok megye területén a XVI. században létezett települések állatkivitelét dolgozom fel. Az egyik ok az, hogy a tanulmány a Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve számára készült, természetes tehát, hogy elsősorban a megyebeli településeken olvassák. A másik ok pedig az, hogy a megye területe a történelem során gyakran változott. A XVI. században Heves- és Külső-Szolnok vármegye létezett, de az egyes községeket hol Heves-, hol Pest-, hol Külső-Szolnok megyéhez sorolták, ugyanakkor nem tartozott a megye alá sem a Jászság, sem a Nagykunság. így tehát ésszerűnek látszott a mai megyehatárokat választani. 2 , , A kerdes gazdag irodalmából csak néhány, összefoglaló munkára hivatkozom. Magyarország története 1526-1686. (Továbbiakban: Mo. tört. 1526-1686.) (Magyarország története tíz kötetben 3. kötet) Budapest, 1985. 1. köt. 344-353.; ZIMÁNYI Vera: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. Budapest, 1976.; ZIMÁNYI Vera - Harald PRICKLER: Konjunktúra és depresszió a XVI-XVII. századi Magyarországon az ártörténet és harmincadbevételek tanúságai alapján; kitekintés a XVIII. századra. Agrártörténeti Szemle 1974. 3 „ „ EMBER Gyozo: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez. Századok 95. évf. (1961) 1-46. 25
