Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Benedek Gyula: A Jakabházy-Tassy-per egy tiszapüspöki birtokrészért a XVI. század második felében / 231. o.

változás. Többen vannak, akik már a hódoltság előtt is itt laktak, így nemcsak a nemzetségi, hanem a személyi folytonosság is kimutatható. A személyi folytonosság Kis Tamás (1539, 1573), Tóth Tamás (1539, 1573), Tóth Bertalanná Kántor Erzsébet (1539, 1576), Görbe Pál (1548, 1573), Túri Demeter (1548, 1576) és Nagy Demeter (1548 , 1576) révén bizonyítható, de hidat képez ilyen értelemben a Mátyás, a Zákány és a Nagy nemzetség is. A lakosság vegyes társadalmi rétegződését mutatja a vizsgált dokumentum. Laktak Tiszapüspökiben nemesek (Taga Pál, Túri Ferenc), jobbágytelki nemesek (Madaras Sebestyén, Oláh Gergely), zsellérek (Mátyás Péter, Dobozi Demeter, Kis Tamás), de a lakosság zöme jobbágy volt. A lakosság számának megítélésénél még becslésére is nehéz vállalkozni, de az mindenképpen több, mint eddig feltételezhető volt. Tóth Bertalanná vallomásából is ez következik: ,,...harmadik az nagy ház, ezen most is Taga Pállal hat jobbágy vagyon...". Szokás volt az is, hogy a jobbágyok az általuk használt telekre zsellércsaládokat vettek maguk mellé.

18 így fordulhatott elő, hogy a tiszapüspöki illetékességünk között több olyan névvel is (Sahin Tamás, Bori Barnabás, Hegedűs János) találkoztunk, amely nem fordult elő egyetlen tizedjegyzéken sem. 1571ben a községben 16 ház volt templommal, írástudó diákkal. Megfigyelhető volt gyenge migráció is. A tárgyalt 36 év alatt pl. Tiszapüspökiből Répás András és Nagy Balázs Halásztelekre, Mohácsi Tamás és Keserű Petemé pedig Tiszabalára költözött. Tiszapüspökibe Jakabházy Andráson kívül csak a tatárszállási nemes Taga Pál beköltözéséről van tudomásunk. A lakosság vásárra Gyöngyösre, a megyéhez Egerbe, elmenekült földesuraihoz a Mátra és a Bükk környéki községekbe járt. így a község határában lévő tiszai rév rendkívül fontos kaput jelentett észak felé. A lakosság főként gabonatermeléssel és halászattal foglalkozott. A juhtenyésztés a környék községeihez viszonyítva kevésbé játszott szerepet. Az 1576. évi tizedjegyzék 111 bárányt írt össze. 18 Az egy telekre több ház és több család telepítése azért vált szokásossá, mert adózni csak a telek után kellett. 19

GYÖRFFYL. 1956.20. 20 OL E-159 Kamarai-levéltár, Regesta decimarum 1576/18, kishevesi báránytized-összeíras 101. csomó. Filmtár: 9687. doboz. 254