Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Benedek Gyula: A Jakabházy-Tassy-per egy tiszapüspöki birtokrészért a XVI. század második felében / 231. o.
Miután a keresetük jogosnak látszott, abádi Szentgyörgyi László alispán Sári György vármegyei főszolgabírót és Gyulay Ferenc esküdtet kiküldte Tassy Pálhoz — annak egri házához —, hogy szólítsák fel a birtokrész visszaadására. A nevezettek fel is keresték Tassy Pált és látogatásuk eredményéről az 1570. évi március 5-i törvényszéki ülésen számoltak be. Közölték a törvényszékkel, hogy Tassy Pál elzárkózott a birtokrész visszaadásától, mert véleménye szerint a Jakabházyak sem Szajolban, sem Tiszapüspökiben nem bírnak semmilyen jogos igénnyel. Ezt igyekezett bizonyítani Tassy Pálnak az ülésen jelenlévő védőügyvédje — nemes apáthfalvi Csohány András — is, aki hangsúlyozta, hogy a Jakabházyak az említett jószágaikat nem hatalom útján, hanem egyezséggel veszítették el, ezért méltatlanul zaklatják Tassy Pált. A Jakabházy testvérek ennek ellenére nem álltak el a követelésüktől, és újból kérték Tassy Pál hatalmaskodásának megállapítását Sáry György és Gyulay Ferenc ismételt kiküldésével. Kérésüknek a törvényszék helyt adott, és elrendelte a tanúkkal való bizonyítást. A bizonyítandó kérdések ezek voltak: Bírtak-e valaha is a Jakabházyak birtokrésszel Tiszapüspökiben? Ha igen, milyen nagyságúval és hogyan veszítették el? Az eladással való elvesztés lehetőségéről ekkor még nem kérdezték a tanúkat, mert a per ezen kezdeti szakaszában még nem lehetett tudni, hogy az egész pereskedésnek éppen ez a kulcskérdése. A fenti kérdések eldöntésére Sáry György főszolgabíró vezetésével Simon Ferenc esküdt szajoli lakos és nemes Sopronczay Márkus esküdt 9 nemes és 28 nem nemes személyt hallgatott ki, 1570 nyarának elején. A kihallgatottak közül kilenc halászteleki, nyolc tiszapüspöki, hat tiszaszegi, öt tiszabalai, kettő-kettő szajoli, tiszatenyői, ill. ismeretlen lakhelyű, továbbá egy-egy szentiványi, mikebudai, valamint mizsei illetőségű lakos volt. A kihallgatások után a per 1570. július 10-én folytatódott az egri törvényszéken a fenti tanúvallomások meghallgatásával. A vallomásokat, illetve a kihallgatási jegy zőkönyv teljes szövegét közöljük: 10 OL Fáy cs.lt . 16-18.sz. ir. Les. 1650/2 5-8. A dokumentumokban a Gyalay helységnév szerepel, ez helyesen: Balai, Balay, Tisza Balai. Az alábbiakban közöljük a forrás eredeti szövegét. A dolgozatban a könnyebb érthetőség érdekében a fonást az átírás szabályai szerint értelemszerűen módosítottuk, kiegészítettük. A latin nyelven írt vallomásokat a lábjegyzetben eredetiben, a dolgozatban fordításban közöljük. Ibidem Pro facendo Judicijs causantibus consedissemus Pro Tribunali; Exhibitae et praesentatae sunt nobis attestationes Testium Subscriptorum, Partim per Praefatos Judlium et Franciscum Király aliter Simon de Praefata Zayol Juratum; Partim verő per eundem Judlium et Nobilem Marcum Sopronczay similiter juratum Sedis nostrae Assessorem Receptae [sunt] et Hungarico idiomate conseriptae [sunt] tali sub tenoré; Lyban Miklós Theney erős hittel ezt vallotta; Tudom hogy Puspekyn lakotth az Jakabhazi András es eő neky igixt volt az Jakabhazi András az Pispeky berekben egy eöl faath es hogy fayerth menth osztáson az faath megh ellenzettek, meginth hozza megyén es megh mongya, hogy nem hattak fe vágni az faath, merth az határban vagyon es azt mondák, hogy határ fa; monda Jacabhazi András ugy vagyon, de mast adok érette, Theney Nagy Balas errős hittel megh vallott, de nem semmit vallani, Seres Balinth Szenth Ivany erős hittel ezt vallotta; Tudom, hogy ott Pyspekyn lakik az Jacabhazi András es valami része volt benne, az Vany részben jutott volt neky, Szeghy Szeles Balint erős hittel ezt vallotta; Tudom, hogy Tisza Püspökin lakik ez Jacabhazi András az Gergely Diák hazában, Nagy Péternek ada az hazat egy subán, 235
