Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmán: A demokratikus élet kibontakozása Kisújszálláson 1944-45-ben / 209. o.
hatjuk, hogy megszületésétől kezdve népi szervként, forradalmi hatalmi szervezetként tevékenykedett. A kommunisták - mint erre többször is utaltunk - kezdettől fogva meghatározó szerepet töltöttek be a Városi Tanácsban, a felszabadult város sokféle feladatának megoldásában mindig kezdeményező, gyakorlatban is érdemi munkát vállaltak. A demokratikus fejlődés és a város további sorsának alakulása szempontjából is jelentős eseményként tarthatjuk számon a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének megalakulását. Mint tudjuk, a város körül október 20-a után szűntek meg a harcok. A források többsége november elejét jelöli meg az MKP helyi szervezete megalakulásának időpontjaként. Az MSZMP Párttörténeti Intézetében fellelhető források szerint Kisújszálláson november 1-én alakult meg az MKP helyi szervezete. iJ Több visszaemlékezés is azt bizonyítja, hogy október végén erőteljesen foglalkoztak a kommunista pártszervezet megalakításával, s ezt a munkát a marxista irodalomban is jártas, politikailag képzett, a Márciusi Frontban gazdag tapasztalatokat szerző dr. Kovács Kálmán párttitkárként irányította. Mint azt az előzőekben felvázoltuk, november 2-tól dr. Kovács Kálmánt az Ideiglenes Városi Tanácsban több fontos funkció betöltésére kérték fel, majd államtitkári kinevezése után, 1945. január 1-től Földi Istvánt választották meg az MKP helyi szervezetének titkárává. Az MSZMP Párttörténeti Intézetének Archívumában található dokumentum szerint a pártszervezetet Bakó Kálmán földmunkás, Földi István földmunkás, Földi Endre cipész, Ferenczi Vendel földmunkás, Kiss Sándor cipész, dr. Kovács Kálmán jogász, Szűcs Elek tisztviselő, Tóth István napidíjas és Varga Sándor kovács hozták létre. 14 Az MKP Központi Vezetőségének Szovjetunióból hazatérő tagjai a felszabadított területen Debrecenből igyekeztek a pártmunkát irányítani, de az első hetekben a közlekedés hiányában a pártszervezetek megalakítása főképpen az egyes kommunisták tevékenységének köszönhető. Szolnok megye tiszántúli részén teljesen önállóan alakultak a különböző helységekben az MKP szervezetei. Számos nehézség ellenére a pártszervezetek mindenütt a demokratikus fejlődés motorjaivá váltak. A párt vezetői kezdettől fogva szilárd, marxista—leninista párt felépítésére törekedtek. Felléptek a szélsőséges, a szektás nézeteket valló elemekkel szemben. Szolnok megyében a felszabadulást követő hónapokban még nem működött a többi demokratikus párt. 1944. utolsó hónapjaiban főként a közigazgatási hivatalok keretében zajlott a politikai élet. Ebben szerepet játszott az is, hogy a Tisza vonala lassúbbá tette a szovjet hadsereg elönyomulását, s ezért a katonai parancsnokságok idegnyugtatóbbnak érezték a közigazgatási hivatalok működését, hiszen azt könnyebben figyelemmel kísérhették. Ez a helyzet eleinte késleltette a népi bizottságok létrejöttét. Jelentős fordulatot hozott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front december 3-án meghirdetett programja. Ez többek között a következőket rögzítette: „A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokratikus és hazafias erőket és vezetik a harcot a népi Magyarországért." Hajdú, 13 MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma. (Továbbiakban: PI Arch.) 274/16/116. sz. 14 Uo. 215
