Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmán: A demokratikus élet kibontakozása Kisújszálláson 1944-45-ben / 209. o.
teles volt." Tehát a szovjet hadvezetésnek joga volt igénybe venni a felszabadított területek lakosságának a munkaerejét. A lakosság nagy része megértően fogadta a reá háruló terheket. Hogy a közmunka teljesítése különösebb nyugtalanság nélkül történjék, jórészt a közigazgatási hivatalok jó vagy rossz munkáján, a terhek igazságos elosztásán múlott. A kisújszállási munkaügyi hivatal ezen a téren nagy körültekintéssel járt el. A tanács intézkedett az elmenekült lakosok terménykészletének igénybevételéről, a széthurcolt készletek visszaszolgáltatásáról. A közmunkáért munkabért fizettek. Azok részére, akik a Vörös Hadseregnek dolgoztak, a napi munkabért 25 kgr. búzában vagy 40 kgr. csöves kukoricában állapították meg, melynek értéke (Kisújszálláson) 10 pengővel volt egyenlő. Ahol a cselédek az elmenekült birtokos tanyáján megmaradtak, kommenciót méretett nekik, és utasította őket, hogy gazda nélkül is szorgalmasan dolgozzanak. A városi tanács 1944. november 2-i ülésén Bakó Kálmán a közegészségügy terén mutatkozó nehézségeket ismertette, majd sürgette az orvosok összehívását és az egészségügyi kérdések mielőbbi megoldását. Egy hónappal később dr. Szeremley Gyula részletes jelentést adott a tanácsnak a város közegészségügyi helyzetéről. Mindenekelőtt leszögezte, hogy azt kielégítőnek találja.- ,,A többi városhoz képest különösképpen jobb. Elegendő orvos — mondotta -, sőt szakorvosok, bábák és gyógyszer áll rendelkezésre. Fertőző betegség nincs. A gondot a háborúval természetszerűleg együttjáró nemibetegség, eltetvesedés és rühesség fellépésében látta, mindezek leküzdésére - amint ezt a tanácsnak adott tájékoztatójából megtudhatjuk — célravezető intézkedést tett. A tanács ezen az ülésen Szeremley Gyula javaslatára Pólya Emília gyógyszerésznek „a gyógyszerek megmentése és általában a gyógyszertári szolgálat átlagon felüli ellátásáért elismerését és köszönetét fejezte ki. 1944. november 2-án dr. Szeremley Gyula és dr. Kovács Kálmán személyében a városi tanács két képzett, politikailag is elkötelezett tanácstaggal erősítette meg sorait. (Az utóbbi egy nappal korábban a Magyar Kommunista Párt városi szervezetének titkára lett.) Mindketten nagy szerepet vállaltak a helyi demokratikus fejlődés kibontakoztatásában, a rend és a normális életkörülmények biztosításában. Dr. Kovács Kálmánt ezen az ülésen - ideiglenesen — a polgárőrség vezetőjévé, 1944. november 4-én pedig a városi tanács elnökévé választották. A november 4-i ülésen Földi Endre és Herpai Sándor javaslatára a közigazgatási ügyek zavartalan ellátása, szakszerű irányítása érdekében dr. Kovács Kálmánt a főjegyzői teendők ideiglenes ellátásával is megbízták. 12 Az 1944. október 10-én megalakult Ideiglenes Városi Tanács túllépett a közigazgatási feladatok ellátásán, a város társadalmi - politikai életének s a közrendnek fontos letéteményesévé vált. A jegyzőkönyvek és visszaemlékezések is alátámasztják, hogy az Ideiglenes Városi Tanácsnak széles osztálybázisa volt, élvezte a város lakosságának bizalmát. A lakosság érdekében cselekedve tudatosan vezette, irányította a közügyek intézését. Politikus intézkedései és állásfoglalásai alapján nyugodtan mondMSZMP Kisúj. Biz. irattára. Kézirat: dr. Kovács Kálmán adatai. 11 SZML Kisúj. V. T. jkv. 181. kgy. sz. 12 Uo. 214
