Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmán: A demokratikus élet kibontakozása Kisújszálláson 1944-45-ben / 209. o.

az üszkös romok között ,,új fajta nép" kezdte el írni a város történetének új feje­zetét. A néphatalom kezdetei A város felszabadulásától eltelt rövid időszak alatt bebizonyosodott, hogy a korábban kialakult baloldali mozgalom olyan erőforrásokkal rendelkezik, amely a felszabadulás után minden különösebb nehézség nélkül képes biztosítani a folytonos­ságot. Központi hatalom és irányítás nélkül is felismerték a volt baloldali szociálde­mokraták, egykori 19-es kommunisták és a velük szövetkező — kommunista elvek­kel szimpatizáló - értelmiségiek: a polgári lakosság és a harcoló hadsereg érdeke egy­aránt szükségessé teszi, hogy minél előbb létrejöjjön a megbízható helyi vezetés, mely­re rendkívüli feladatok várnak. Az előzőekben vázolt politikai elemek körében teljes egyetértés alakult ki abban a kérdésben is, hogy a Magyar Kommunista Párt tömö­rítheti és vezetheti az új élet megszervezésére, a demokratikus fejlődés kibontakozta­tására kész erőket. Álljon itt ennek bizonyságául az SZDP akkori kisújszállási titkárá­nak, Varga Sándornak visszaemlékezése: ,,A német megszállás és elvtársaink interná­lása arról győzött meg bennünket, hogy szociáldemokratáknak és kommunistáknak egy a sorsuk. Megértettük, hogy a munkásegység elengedhetetlen a forradalom győ­zelméhez. Nem volt vita arról, hogy a felszabadulás után milyen pártot alakítsunk; így amellett döntöttünk, hogy pártszervezetünk a Magyar Kommunista Párt nevet fogja viselni." Az alig egy-két nappal a város felszabadulása után, október 10-én megalakult kilenc tagú — majd később újabb tagokkal bővülő -Ideiglenes Városi Tanács, továbbá a november elején létrejött MKP helyi szervezete és működése a legteljesebb mérték­ben bizonyítja dr. Kovács Kálmán megállapítását: „Az új népi demokratikus államiság első elemeit a Szovjetunió hadserege által felszabadított magyar nép forradalmi al­kotóereje alulról teremtette meg, a Horthy-rendszer ellenforradalmi állama és a Szá­lasi-féle nyilas rémuralom gépezetének romjain. 1944. szeptember végétől a sorra felszabaduló, egymástól is elszigetelt falvakban és városokban a nép forradalmi és demokratikus erői - nem várva az új központi államhatalom létrejöttéig - a negyed­századon át illegalitásba kényszerített kommunisták gyorsan megalakuló legális szer­vezeteinek vezetésével önmaguk azonnal kezükbe vették saját sorsuk irányítását, az ügyek intézését.' Az október 10-én alakult Ideiglenes Városi Tanács tagjai a kubikusok, agrár­proletárok, törpebirtokosok Kisújszállásának sokat próbált, jórészt üldözést is szen­vedett vezetői közül kerültek ki. Az Ideiglenes Városi Tanácsban a földmunkásokat Bakó Kálmán és Földi István, a szervezett iparosokat Földi Endre és Vígh Elek, a bal­oldali értelmiséget Herpai Sándor tanító, a 19-es kommunistákat Szűcs Elek képviselte. Helyet kapott a városi tanácsban a város három, politikailag nem kompromittált, ki­sebb beosztású tisztviselője: dr. Rácz Kálmán, Szűcs Albert és dr. Vajda Béla. A szov­jet katonai parancsnokság dr. Vajda Bélát bízta meg a polgármesteri teendők ellátásá­KOVÁCS Kálmán: A népi demokratikus állam alapjainak lerakása. Állam és igazgatás. XXV. évf. 1. sz. 1985. január. 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom