Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmán: A demokratikus élet kibontakozása Kisújszálláson 1944-45-ben / 209. o.
ideggyógyász professzornak a klinikáján talált menedéket a szovjet felszabadító alakulatok érkezéséig. Innen sietett haza október végén a felszabadult Kisújszállásra. Az eló'zményeket ismerve nem lehet csodálkozni azon, hogy a felszabadulást követő napokban minden felsőbb utasítás nélkül, a nép forradalmi és demokratikus erői, tudatos cselekvésre képes vezetőik segítségével, kezükbe vették sorsuk irányítását. Tették ezt olyan bölcsességgel, hogy szinte szállóigévé vált a felszabadulást követő időben: ,JCisújszállás a Kunságban példát mutatott". A város társadalmának politikai aktivitását bizonyítja az is, hogy hamarosan bekapcsolódott az országos politikai életbe. Kisújszállás 1944 őszén tizennégyezer lakosú kisváros. Északi szélét a BudapestDebrecen vasútvonal érinti, főutcáján pedig a 4-es számú műút halad át. Nem gazdaságijelentősége, hanem előnyös fekvése sodorta a hadak útjába. A történészek eddigi kutatásai, a rendelkezésre álló szovjet és német irodalom, s ezek felhasználásával Borús József hadtörténésznek a Jászkunság 1961. 3^4. számában megjelent tanulmánya és Szolnok megye felszabadítása (1944. október 7. — november 17.) c. munkája nyújt biztos támpontot Kisújszállás, illetve a megye felszabadításának rekonstruálásához. Több értékes és érdekes visszaemlékezést is olvashatunk a város felszabadulásáról. Ezek természetesen sok szubjektív benyomást tartalmaznak, illetve csak az adott városrészben vagy utcában történt eseményeket regisztrálják. A történészek és a visszaemlékezők írásaiban egybehangzó momentum, hogy éppen a fő közlekedési vonal elvágásáért, illetve birtoklásáért szívós harcok folytak a városban és annak környékén. A nagy szovjet támadás — mely meghatározta Kisújszállás sorsát is -, 1944. október 6-án hajnalban Aradtól északra indult meg. Október 6-án a Vörös Hadsereg már Szolnok megye területén harcolt. Október 8-án felszabadult a megye néhány helysége, köztük Kisújszállás is. A németek október 8-át követően két ízben is — a szolnoki hídfőtől kiindulva — ellentámadást indítottak a Debrecennél harcoló, bekerített német csapatok tehermentesítésére, felmentésére. Mindkét kísérlet eredménytelennek bizonyult. Ezek az ellentámadások komoly megpróbáltatásnak tették ki a város lakosságát. Október 20-a után már nem láttak a városban német katonát. Debrecen végleges felszabadulása után a Tiszántúlon harcoló német alakulatok parancsot kaptak a visszavonulásra. A háború tehát elvonult a város felett, és ezután már csak nyugat felől hallatszott csendes éjszakákon az egyre távolodó ágyúdörej. A város azonban súlyos sebeket szenvedett. Kisújszállás felszabadulásáért ismereteink szerint 84 szovjet katona áldozta életét, akiket különböző helyeken, később a városháza parkjában temettek el. Az első és második német ellentámadás során 23 polgári lakos esett áldozatául a városban folyó harcoknak. A háború még jóval később is sok szenvedést okozott, de 2 VARKONYI Endre: Történelem jelenidoben. Márciusi Front es jogtörténelem - dr. Kovács Kálmán. Bp. 1977. 34. 3 BORÚS József: Az 1944-es Szolnok megyei harcok volt hitlerista tábornok munkaiban. Jászkunság, 1961. 3-4. sz. 167. 4 Uo. 210
