Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Igazoló és fegyelmi eljárások Szolnok megyében a tanácshatalom megdöntését követő időszakban / 195. o.
főgimnázium latin-görög szakos tanára tanított. A helybeli munkástanács tagja volt. A városi tanács pénzügyi ,,népbiztosságát" vezette. Áprilisban Kisújszállás öttagú direktóriumának egyik tagja lett. Ebben a tisztségében is sokat dolgozott. A tanácshatalom megdöntése után megkínozták, kétszer internálták. Tanári állásától megfosztották. A tanári pályán többé nem tudott elhelyezkedni. Életét foltozó cipészként tengette. Dr. Borzsák József tevékenységének megítéléséről a kisújszállási főgimnázium tantestületének beadványa tájékoztat. A beadványban írják, hogy dr. Borzsák József „... a proletárdiktatúra alatt tanúsított és a tanári tekintélyt ... lealacsonyító viselkedése miatt, mikor is a város legaljasabb söpredékével barátkozott és egy követ fújt" nem lehetett tanár. Tanári működését lehetetlennek tartották. Szunyoghy Farkas szintén a kisújszállási főgimnázium tanára volt. A tantestület előbb idézett beadványa szerint legfőbb „bűne", „... hogy intézetünkből a vallás tanárokat kitiltotta." ,,A közoktatásügyi megbízott tisztét szívesen megtartotta ... a közvetlen tapasztalatok igazolják, az ő kommunista voltát, s azt, hogy alkalomadtán ismét ott lenne köztük." „Állásától és nyugdíjigényétől megfosztották. Rényi Albert polgári iskolai igazgató a kunszentmártoni direktórium elnöke volt. Tevékenységéért 8 havi börtönre ítélték. Rozom Erzsébet jászapáti-hevesiványi tanítónő a Tanácsköztársaság idején hirdette, hogy nem kell hittant tanulni. Ticska Margit jászladányi tanítónő „... a kommunizmus fanatikus híve volt ... a község megmételyezéséhez nagyban hozzájárult." Lelkesen tanította az Internacionáiét, vörössel díszített kalapban és vörös gallérral járt. Állásától megfosztották. Zomora Samu tanító volt a „... kommuniz21 Értünk éltek, 24-25. 22 KISSK.,137. 23 Uo. 24 SZML Műnk. mozg. Gyűjt. Közig. Biz. ir. 1883-1921. XI. 1611/1920. 25 SZML Műnk. mozg. Gyűjt. Közig. Biz. ir. 1883-1921. XI. 108/1920. A 3. sz. irat Ticska Margit fegyelmi ügyében hozott határozatot tartalmazza: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottsága, Ticska Margit jászladányi állami tanítónő fegyelmi ügye: HATÁROZAT: A Vallás és Közoktatás ügyi miniszter úr ez évi szeptember hó 4-én kelt 81445 számú rendeletével bizottságunknak folyó évi június hó 15-én 933 szám alatt hozott fellebbezéssel meg nem támadott azon határozatát, mellyel Ticska Margit jászladányi állami elemi tanítónó't az 1907. évi XXVI t.c. 14 §-ának l.a pontjába ütközó' fegyelmi vétség elkövetésében bűnösnek mondotta ki, és ezért az idézett törvényszakasz 4.b. és d. pontja alapján fegyelmi büntetésképpen saját költségén más állomásra való áthelyezésre ítélte, felülvizsgálat alá vette és azt megváltoztatta és a tanítónó't fegyelmi büntetésképpen állásáról elmozdításra ítélte. így határozott azért, mert a szabályszerű lefolytatott vizsgálat adataiból, minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a tanítónő' a Proletárdiktatúra alatt olyan hazafiatlan magatartást tanúsított, hogy azért vele szemben a fenti fegyelmi büntetést kellett alkalmaznia, annál is inkább, mert minden tanító a gyermekek lelkében a magyar hazához való ragaszkodás szellemét és a valláserkölcsös gondolkodást tartozik kifejleszteni és megerősíteni, már pedig attól a tanítótól akiről a fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy a Proletárdiktatúra alatti magatartásával ezen szempontok ellen maga is súlyosan vétett, attól a tanítótól a fenti követelmények teljesítése nem várható. 201
