Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Laszlovszky József: "Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához.) / 9. o.

Unuri usque ad terram Zunde; deinde in colle separatur terra Unuri postea sepultura Uetcudi est in valle Zebeli, fovea sancti Benedicti est.+ A határjárás helynevei közül meglehetős biztonsággal azonosíthatók a következő elnevezések: Kengyel víz (Kengelu), Varsány (Wossciani), Szanda (Zunde). A mai Kengyel községtől É—ÉNY-i irányban húzódik egy erősen ívelt, lefűződött egykori Tisza meder. A közelmúltban a kiszáradt meder adta lehetőségeket kihasználva itt egy hatalmas halastavat építettek. Az építkezés kapcsán leletmentést végeztünk, amely során több Árpád-kori objektum is feltárásra került. Az itt nyert adatok és a környéken végzett terepbejárások alapján egyértelmű, hogy ez a meder lehetett a Kengyel nevű viz. Nevét formája alapján kapta, az ilyen jellegű névadás jellegzetes a magyar helynévadásban. A mellette fekvő település pedig a vízről kapta nevét. Ugyanakkor a folyamszabályozás előtti térképekről az is leolvasható, hogy ez a vízfolyás nem közvetlenül kapcsolódott a Tiszához, hanem mintegy nyolcas formát alkotva egy másik hasonlóképpen lefűződött Tisza ágon keresztül. Ez magyarázza azt, hogy nem fluvius néven említik, mint általában a különböző, de gyakran saját névvel bíró Tisza ágakat. Ez arra utalhat, hogy ez már az Árpád-korban is holtág volt. Ezt feltétlenül fontos figyelembe venni, különösen az említett Kengelu víz révjének lokalizálásánál. Magának Kengyel falunak csak kései említését ismerjük, 1436-ban mint KenTO gyelszállás fordul elő. A régészeti terepbejárásokkal sikerült lokalizálni nemcsak a települést, hanem Árpád-kori előzményeit is. A mai Kengyel nyugati szélén az úgynevezett csemetéskert területén egy, a környezetéből jelentősen kiemelkedő halom található. Ennek felszínéről nagyszámú embercsontot, tégla- és kvádertöredéket gyűjtöttünk. Környezetében jellegzetes Árpád-kori és későközépkori leletanyagot találtunk. A középkori település nagy része a falu nyugati vége alatt található, ezt a település belterületén előkerült számos középkori lelet bizonyítja. Ugyanakkor nem adhatunk egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy ezen a helyen a XI. században állott-e már település. A falu közeléből ismerünk X—XI. századi temetőt és XII—XIII. századi tanyaszerű településeket is. Ugyanígy a Kengelu víz mindkét partjáról ismerünk ÁrMARSINA, R. 1971. 53-58. Az idézett rész azonosítását lásd KNAUZ N. 1890.; valamint szemelvényes fordítása: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 7., de ennek értelmezésével több helyen nem értünk egyet. Ugyanezen szövegrészekre hivatkozva tartotta hamisnak az oklevelet HÖKE Lajos, de topográfiai következtetései szintén több kérdésben hibásak: HÖKE L.: Fővárosi Lapok 1875. 113. szám. A területre vonatkozó középkori adatok értelmezéséhez lásd még: RUPP Jakab: Magyarország helyrajzi története I. 724-726.; TÓTH Dezső': A Hevesnagykunsági Református egyházmegye múltja. Debrecen, 1942. II. 13. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Szerk.: KANDRA Kabos, LESKŐ József. Eger, 1885-1908.1.311-313. Vö.: 8. jegyzet, illetve LASZLOVSZKY L: Karámok Árpád-kori falvainkban. Archaeológiai Értesítő. 1982. 281-285.; Uő.: The Correls in the Villages of the Arpadian Age. (The Employment of the Phosphate Analysis in the Investigations of the Settlement Structure) III. International Archaeologische Studentenkonferenz. Pécs, 1982. 164-199. KISS Lajos: 1978. 328. Adatok... 1980.443,453. 19