Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Igazoló és fegyelmi eljárások Szolnok megyében a tanácshatalom megdöntését követő időszakban / 195. o.
munkásosztály van. Nekünk a munkásosztály mellett a helyünk. Velük egy táborban. Álljatok ide bátran... Sokat vétett eddig a szellemi munkásság a szervezett munkások ellen azzal, hogy csak eszköznek adta magát az eddigi osztályuralomnak. Most jóvá kell tenni! Jó szolgák voltunk, most jó harcosok legyünk.' A Munkástanács tagjaként a közalkalmazottak március 23-i ülésén beszédet tartott. Ebben ,,... ismertette a proletárdiktatúrát, a szellemi munkásoknak a diktatúrában való elhelyezkedését és kötelességét.' A Szolnoki Közalkalmazottak Egyletének március 31-i ülésén beszédében ,,... vázolta a jelenlegi helyzetet s rámutatván arra, hogy most, amikor elkövetkezett a szellemi és fizikai munkásoknak, az állam és közhatóságok kiuzsorázott proletárjainak országa, mindenkinek kell, hogy lelkének minden hevével, agyának minden erejével munkálkodjék ennek az országnak: a proletárdiktatúra országának a megerősítésén.' Orosz Györgyöt az április 6-án megtartott tanácsválasztáson a „szolnoki munkás-, katona- és földművestanács"-ba a 20 tagú intéző bizottság tagjává és a közművelődési szakosztály vezetőjévé választották. A forradalmi kormányzótanács Orosz Györgyöt és Cakó Gyula tanítót a megye munkás, katona és földművestanácsába, annak intéző bizottságába művelődési megbízottnak kinevezte. Orosz György a Tanácsköztársaság megdöntése után, augusztus első napjaiban emigrált. Cakó Gyula tanító Jásztelken, majd Jászberényben volt. A Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének katonájaként Szolnokon a megyeháza közelében vívott harcokban mindkét szemére megvakult. A Tanácsköztársaság megdöntése után állást nem kapott. 14 Fegyelmi vizsgálatának anyagából tudjuk, hogy a tanácshatalom feltétlen híve volt. „Osztály és vallás ellen izgatott". Csikós József tanítóként dolgozott a Jászberény határában lévő egyik iskolában. A polgári demokratikus forradalom idején Törökszentmiklósra, a szülőhelyére tért vissza. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Tiszai Középjárás és Törökszentmiklós közoktatásának vezetője lett. Hatáskörében „A pedagógusokat arra utasította, hogy szülői értekezleten is népszerűsítsék a forradalmat, elrendelte számukra világnézeti előadások, viták tartását. Kidolgozta a munkások képzését szolgáló szabadiskola tervezetét.' Az általa kidolgozott Kultúrprogram az iskolaköteles koron felüliek számára változatos, differenciált ismeretszerzési lehetőségeket adott. A Kultúrprogramot a Közoktatásügyi Népbiztosság engedélyezte. Pest megye Tanácsának művelődésügyi osztályára került. Saját kérésére Q Szolnoki Munkás 1919. március 16-i sz. Szolnoki Munkás 1919. március 25-i sz. Szolnoki Munkás 1919. április 1-i sz. 12 Szolnoki Munkás 1919. április 19-i sz. 13 Szolnoki Munkás 1919. április 23-i sz. 14 Ertünk éltek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Szolnok megyei harcosainak életrajzgyűjteménye. Szerkesztette: GECSÉNYI Lajos és SELMECZI László: (Továbbiakban: Értünk éltek) Szolnok, 1974. 28. 15 SZML Műnk. mozg. Gyűjt. Közig. Biz. ir. 1883-1921. XI. 586/1921. 16 Értünk éltek, 32. 17 SZMLMunk. mozg. Gyűjt. Közig. Biz. ir. 1883-1921. XI. 565/1921.: 198
