Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Soós László: A cukorrépa-termelők érdekvédelmének lehetősége a Szolnoki Cukorgyár RT. vonzáskörzetében / 175. o.
SOÓS LÁSZLÓ A CUKORRÉPA-TERMELÖK ÉRDEKVÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGE A SZOLNOKI CUKORGYÁR RT. VONZÁSKÖRÉBEN (1912-1945) A termelői és feldolgozói érdekek különválása a gyár alapításának időszakában Az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben megvalósult gyors gazdasági fejlődés az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye életében is jelentős változásokat hozott. A Tisza szabályozásával a vármegye területén a folyó 108 km-rel lett rövidebb és ezzel több százezer hold földterület mentesült az árvizek káros hatásától. Az időközben kiépített vasúthálózat lehetővé tette, hogy az egyre növekvő gabonatermelés megfelelő piacra találjon. Az 1878-ban létrehozott Jász-NagykunSzolnok Vármegyei Gazdasági Egyesület a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés növelése mellett egyre nagyobb gondot fordított az ipar és kereskedelem fejlesztésére. A Gazdasági Egyesület tagjai már az 1890-es években azon fáradoztak, hogy a megye mezőgazdaságán alapuló ipari létesítményt hozzanak létre. A birtokosok különösen a cukorrépa-termelés iránt érdeklődtek és ezért egy új cukorgyár alapítását szorgalmazták. Kezdetben arra törekedtek, hogy az új gyár kizárólag termelői érdekközösségben jöjjön létre és így elsősorban a birtokosok akaratának megtestesítője legyen. Törekvéseik alapjául csak külföldi példák szolgálhattak, mivel hazánkban a termelői és feldolgozói érdekszférák a tulajdonosi különállás következtében élesen szétváltak. A legtöbb európai országban a gyárakat a cukorrépa-termelők alapították, és így az alapítók személye garanciát szolgáltatott arra, hogy a mezőgazdasági érdekek nem szenvedhetnek csorbát. Magyarországon a tőkeszegény mezőgazdaság valójában nem is képviselhetett olyan gazdasági erőt, amely a gyáralapításokat magára vállalhatta. Az új részvénytársaságok létrehozásához többnyire a banktőke biztosította a megfelelő anyagi bázist. A századforduló évtizedeiben a cukoripar területén főleg a Magyar Általános Hitelbank Rt. hozott létre jelentős vállalatokat. A Hitelbank irányításával működött a kartell, amely az ország cukorgyártásának és a termékek értékesítésének nagyobbik része felett rendelkezett és ezen keresztül a cukorrépa-termelést is ellenőrzése alá vonta. Ilyen, a kartellhez tartozó gyárat a megye termelői nem kívántak maguknak. Ezért is fogadták örömmel 1911-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. képviselőinek érdeklődését, hogy a megye milyen gazdasági erők mozgósítására lenne képes egy új cukorgyár felépítése során. A megye képviselői úgy vélték, hogy a Kereskedelmi Bank vezetésével kialakulhat egy olyan új érdekközösség, amely a cukorkartell hatalmát megtörve a répatermelői befolyás erősödéséhez vezethet. A Kereskedelmi Bank elsősorban azt kívánta tisztázni, hogy a Hatvani Cukorgyár Rt. szomszédságában egy új gyár képes-e megfelelő nagyságú területre répaszerződé^SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 128-129. 175
