Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Botka János: Az agrárproletáriátus kialakulása a Tiszazugban / 145. o.

1882-ben (átlagár):

1 1897-ben (decemberi ár):

1 1 q búza 10,24 frt 1 hl búza 12,00 frt 1 qrozs 7,57 frt 1 hl rozs 8,80 frt 1 qárpa 6,10 frt 1 hl árpa 6,10 frt 1 qkukorica 6,69 frt 1 hl kukorica 6,3 frt 1 kg bab 0,12 frt 1 liter bab 0,1 frt 1 kg borsó 0,15 frt 1 liter borsó 0,14 frt 1 kg disznóhús 0,52 frt 1 kg disznóhús 0,70 frt 1 kg marhahús 0,60 frt 1 kg marhahús 0,60 frt 1 kgjuhhús 0,48 frt 1 kg juhhús 0,48 frt 1 kg szalonna 1,49 frt 1 kg szalonna 0,72 frt 1 m

3 tűzifa (puha) 1,56 frt 1 kg tűzifa (puha) 2 „00 frt Az élelmiszerárak és a napszámbérek összehasonlításakor látható igazán, miből is kényszerűit egy napszámos ember, illetve családja megélhetését biztosítani. Napi keresete alig haladta meg 1 kg szalonna vagy 1 kg hús árát. Sokszor azonban munkát sem kapott, hiszen a századfordulón a Tiszazug lakóinak 85-86 %-a élt a mezőgazdaságból, s a lakosság ezen csoportjának már az 1880-as évektől több mint felét proletárok, félproletárok tették ki. A cselédek arányszáma is jóval túlhaladta az országos átlagot. A 100 holdon felüli birtokokon pedig (számuk 1865—1895-ig 16 %-kalnőtt) még a megyei átlagnál is több cseléd dolgozott, gazdaságonként 14,3 fő. A parasztság elszegényedésének megállíthatatlan folyamata odavezetett, hogy már mintegy 14—15 ezer ember lett kénytelen megélhetését a Tiszazug nagy- és középbirtokain meg a környező uradalmakban keresni. így a századfordulóra e vidéken az előzőeknél is nagyobb munkaerőfelesleg teremtődött meg, alapvető változást hozva a községek társadalmában. Az a paradoxon is megfigyelhető, hogy a legtöbb agrárproletár és a legtöbb törpebirtokos a feudalizmusban nemesi jogokkal védett helységek lakóiból került ki (Csépa, Szelevény, Kunszentmárton). Ezek közül is Csépa járt az élen, ahol a lakosság legnagyobb részét alkotta proletár és félproletár. 4. Mindezek alapján összegzésül a következő lényegesebb megállapításokat tehetjük. A Tiszazug természeti adottságai és a korábbi igen sajátos történelmi múlt a tőkés viszonyok kibontakozása és erősödése folyamatában is ható és jelentős tényezők maradtak.. így e kis táj fejlődése további jegyekkel gazdagíthatja a Szolnok megyéről és az Alföldről kialakított képet. Összességében a Tiszazug jellegzetes községcsoportjai a kapitalizmus térnyerésével a társadalmi kiegyenlítődés irányába fejlődtek. Már a XIX. század közepére 67

Magyai Statisztikai Évkönyv 12. évf. 1882. III. füzet 106-137. 68

KISSJ. 1962. 92. Központi Statisztikai Hivatal 1900. évi adatai.; Népszámlálási adatok 1900.; Magyar Korona Országainak Gazdacímtára. 1895. Bp. 1897. II. k. 200-212. 70 / > BOTKA János: Az Also-Tiszazug fejlődésének legfontosabb jellemzői. Tiszazugi Füzetek 1. sz. Kunszentmárton—Szolnok, 1973. 24-27. 172