Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Botka János: Az agrárproletáriátus kialakulása a Tiszazugban / 145. o.

Igen súlyos teher volt a községi közmunka is. (A lakosság több helyen robotnak nevezte.) Megyei fő összegét évente a törvényhatósági bizottság állapította meg, a településeken pedig a képviselőtestületek döntöttek nagyságáról.

59 Minden igavonó állat után 2 igás napot számoltak, a házzal rendelkező egyénekre 6 kézi napszámot, a házzal nem rendelkezőkre vagy kevés állami egyenes adót fizetőkre pedig 3 kézi napszámot róttak. Ezt a helyi vagy megyei közúti munkáknál, építkezéseknél kellett letölteni. Az 1880-as években az igás- és a hatnapos tartozást kötelező volt pénzre váltani. Az 1890. évi I. t.c. útadónak minősíti a közmunkát, melyet az állami egyenes adók 10 %-ábah határoztak meg, s mindenki meg is válthatta. A megyei megváltási kulcs korábban is az állami egyenes adók 10-12 %-a körül mozgott. így az említett törvénycikk lényeges változást csak a minimummal terhelt útadófizetőkre jelentett, hiszen ők az alsó határt (3 kézi napszám) az egyenes adójúk 10 %-ának nagyságától függetlenül kényszerültek teljesíteni.

60 A lakosok a községi közmunkatartozásuk teljesítésének módjáról az éves összeírások alkalmával nyilatkoztak: igás vagy kézi szolgalatot választanak-e. A községek képviselőtestületei szükséges esetekben a közmunkatartozás fele részig történő kötelező megváltását elhatározhatták. Az 1894. évi községi közmunka szabályrendelet szerint egy kézi napszám váltsága 30—50 krajcárban, egy igásnapé 1,5 frt-ban nyert meghatározást. Négy kézi napszámnak 2 m

3 középszilárdságú kő aprítása felelt meg, a 3 kézi napszámra 9—12 m

3 földmozgatást írtak elő, a napi munkaidőt pedig április 15-től szeptember 15-ig 9 órában;, azon túl 8 órában kötötték ki. A váltságdíjat közadók módjára a községi pénztárba fizették, s ennek igazolását (lábjegyzet folytatás előző oldalról) alkura lépni nem bírnánk — akkor csak a kikötött 3 frt pénzösszegért tartozunk aratni a meghibázott területet. (1200 n.öles hold) SZML Munkásmozg. gyűjtemény, Főszolgabírói iratok 10519/1897. sz. 23. r. sz. 59 / ' Czibakháza pl. az 1896. évi községi közmunka előirányzatában kiemeli, hogy •„... a kényszer megváltás mellőztetik; közdűllő utakon lévő műtárgyak jókarban tartási költsége a község költségvetéséből fedeztetik; törvényhatósági utakhoz természetbeni vagy pénzbeni hozzájárulás nincs..." A község 30 igás napszám után 45 frt, 80; kézi napszám után 32 frt pénzösszeget tervez. Az igásnap megváltását 1,5 forinttal, a kézi napszámot pedig 40 krajcárral számolja. A pénzösszeget, valamint az igás és kézi napszámból 147, illetve 337 napot a belterületi utcák rendben tartásába kíván fordítani. A község határában lévő közdűlő Utakra 250 igás napszámot és 100 kézi napszámot irányoz elő. Az úti bizottság rendelkezésére bocsát 14 igás, illetve 150 kézi napszámot. (SZML KL-es ir. Költségvetések 1896. Cs. 52.) Csépa ebben az évben az úti bizottságnak a vicinális utak karbantartására 50 igás és 200 kézi napszámot ajánlott meg. (Uo. Cs. 175.) 60 BAGQSSI K. 1901. 64.; Szabályrendelét a megyei közmunka és megyei utak költségéről - a Törvényhatósági Bizottság közgyűlése 2494/1883. sz. végzése. (SZML. KL-es ir. 218. Cs. 106/ 1894.) 61 Pl. Tiszaföldváron 1894-ben 1.604 frt 6 kr összegű kötelező közmunka megváltásról döntött a képviselőtestület, melyet az éves költségvetésbe be is épített (a község területén lévő vicinális és közdűlő utak fenntartására). (SZML KL-es ir. Költségvetések, Cs. 34/1894.) 62

SZML KL-es iratok. 218. Cs-106/1894. (A szabályrendeletet a Törvényhat. Biz. 14132/1894. sz. végzésével fogadta el.) 169