Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Laszlovszky József: "Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához.) / 9. o.

egészen az említett Ug érig terjed. Ez utóbbi a leírás szerint Kürt falu közelében csatlakozik a főfolyamhoz. Ság és Tiszakürt között az egykori Tisza kanyargó medrei egészen az említett futóhomokos középső részig kiterjedtek. Az egyik ilyen elhagyott meder, mai nevén Beszer-lapos az, amelyben az oklevél által említett vízfolyást kereshetjük. Ennek nyugati vége közvetlenül a Bundaszárító nevű homokhegy közelében található, és innen ered ma is egy kisebb ér. A terület népies elnevezése, illetve etimológiája szintén bizonyítja azt, hogy egykor időszakosan vízjára terület volt. PESTY F. helynévtárában ugyanis a következőképpen magyarázzák az említett helynevet: „Bunda Szárító ... elnevezése onnan ered, hogy aki oda bejutni akart bundája minden esetre megvizesedvén azt szárítani kellett.' A Beszer laposban húzódó vízfolyás pedig szintén a hajdani Tisza ágba ömlik, amely közvetlenül Kürt alatt tér vissza a főágba. A leírtak alapján elmondható, hogy csaknem teljes mértékben sikerült mai földrajzi helyekhez kötni a határjárásban a Tiszazugra vonatkozóan említett helyneveket, és a domborzati viszonyok alapján jórészt az egykori vízrajzi viszonyokat is rekonstruálhattuk. Ezen eredmények lehetőséget nyújtanak arra, hogy további két kérdésre is kitérjünk az oklevél alapján. Egyrészt mennyiben jelölhet XI. századi állapotokat a határleírás, másrészt éppen ebből következően, valóban interpoláció-e a vizsgált szövegrész? Mindenképpen szembetűnő, hogy a XI. századi adományokkal ellentétben viszonylag kis területet jelent Ság falu, és határa igen pontosan kijelölt volt. Ez alátámasztani látszana azt a véleményt, hogy későbbi betoldással van dolgunk, ugyanakkor más tényezők ellentmondanak ennek. A terület kiterjedése magyarázható azzal, hogy a faluhoz tartozó határ azért nem lehetett nagyobb, mivel már az adományozáskor más települések is voltak közvetlen közelében. Kürt falu mind névformája miatt, mind pedig az alapítólevélben leírt és mindenképpen hitelesnek tartott rész szerint is létezett már ekkor. A régészeti és történeti adatok ugyanezt valószínűsítik Ug esetében is. Ugyanakkor Ság földrajzi és gazdasági helyzete indokolja, hogy miért lehetett fontos egy országos jelentőségű kolostor számára. Kis területét ellensúlyozta, hogy a vidék legjobb halászó helye volt. Ez tette különösen értékessé az egyházi birtokos számára. A halászat egyrészt magában a Tisza folyóban történt, másrészt halastavakban. Ez utóbbiak szintén egykori vagy időszakos Tiszamedrek voltak, ahogy arra a Kustiza, Hosouer elnevezések is utalnak. Ugyanakkor a falu mellett volt egy fontos tiszai átkelőhely is. E két tényező szolgált alapul egy vásárhely kialakulásához. Az ehhez kapcsolódó jövedelmek szintén jelentősek voltak a kolostor számára.

32 Ezen jövedelmek nyilvánvalóan már az alapításkor a kolostor birtokába jutottak. A MARSINA-féle kiadás a vásárhely és az ehhez kapcsolódó vám haszon eladományozását az oklevél hiteles részei közé sorolja, ezzel a XI. század végi Ság fontosságát bizonyít5 LASZLOVSZKY J. 1981. 21.; Uó'.: Árpád-kori leletek Tiszaugon. Múzeumi Levelek. Szolnok, 39-40., 25-29. A vásárhely jelentőségére a későbbiekben még a forrasreszlet datálása kapcsán visszatérünk. 16