Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Botka János: Az agrárproletáriátus kialakulása a Tiszazugban / 145. o.

sites nem vagy alig szolgált, keresték igazságukat. Végül a törvény által előírt kötelezettségüket nemcsak megtagadták, hanem szervezkedésük lázadásba torkollott.

55 A tiszazugi parasztság életkörülményeit döntően és tartósan befolyásolta a részes földmüvelés, a földbérleti rendszer, a ledolgozások szövevényes gyakorlata, tág teret engedve a szembetűnő feudális jellegű kötöttségek egyenes továbbélésének. A robot vállalásával járó részes művelésre zömmel az 1—5 holdas szegényparasztok, illetve az 5-10 holdas kisbirtokosok kényszerűitek. Sok szegényparaszt és törpebirtokos — gazdasági felszerelés és részes művelésre felkínált föld hiányában — béresnek, napszámosnak, cselédnek szegődött. A feles föld, a harmados kukorica, a kétötödös szőlő, a részes aratás és a rájuk vonatkozó legsajátosabb szerződések a földtulajdonosoknak olcsó, garantált robot- és bérmunkát biztosítottak (szőlőhöz, kaszáláshoz, hordáshoz, kapáláshoz, fuvarhoz stb.). A ledolgozások legkülönbözőbb formái hatották át a falusi és mezővárosi gazdálkodás szinte minden területét. Volt rá lehetőség, hiszen a kötöttségeket vállalni kényszerülők száma a Tiszazugban is egyre nőtt. Jól megfigyelhető egy szűkebb gazdagparaszti réteg izmosodásának folyamata is. A nagy gazdáknál történő munkavállalás sokszor még rosszabb feltételeket jelentett. Nem volt ritka, hogy gazdagparaszt is részes művelésre adta földjét, miközben a nagybirtokostól feles bérletet váltott. Pl. 1897-ben Szirom Mihály kunszentmártoni nagygazda, feles bérlő aratási és cséplési szerződést köt helyi szegényparasztokkal. A 21 pontot tartalmazó írás a ledolgozások és büntető szankciók sorát is rákényszerítette a földmunkásokra. így a gabona gyors éréséből adódó költségek az aratókat terhelték; a hordáshoz, rakodáshoz ingyenmunkával kellett hozzájárulni; ha szükséges volt — 80 krajcár napszám mellett — az aratók azonnal tartoztak megjelenni szénamunkában, gyűjtésben, hordásban. Jogában állt a munkaadónak a robotmunkák teljesítéséig mindenkitől 1 q búzát visszatartani, a munkaidő esetleges megrövidítéséért pedig alkalmanként 10 forintot követelni. A munkából elmaradókat négy forint napszámmal büntethették. A cibakházai munkásoknak (40 pár) a tiszaföldvári Blaskovich uradalommal

57 kötött 1897. évi aratási szerződésében is a részes aratás döntően természetbeni díjazása s a hozzá kapcsolódó sok-sok kötöttség mutatja a szinte középkori munkafeltételek érvényesülését. A robot- és munkauzsora, a munkakényszer az aratástól teljesen független tavaszi, nyári, őszi munkálatokra is kiterjed. A bérmunkás odaláncolódik a kapások feles műveléséhez is, mely újabb szolgáltatások egész sorát vonja maga Uo. „Földmívelő" 1897. május 28-i sz. 4.; Tiszasas községi presbiteri gyűlések jkv. (fogalmazvány) 1896-97. (SZML FKT: 9.) Az 1881. évi kunszentmártoni Ipacs János-féle lázadás alapvető okai között is szerepeltek a gátépítésekkel kapcsolatos rendezetlen közterhek és visszaélési problémák. (SZML Kunszentmárton tanácsülési jvk. 1881. március 19. 151. sz.; Kunszentmárton közgyűlési jkv. 1881. március 19. 18. sz.; Uo. KL-es ir. 179. 1880-1881. Párttörténeti Intézet Archívuma, Szolnok megyei alispáni iratok (1897. Tiszai alsójárás főszolgabírói ir. 1.059/1897. sz.). 57 A jókuti gazdaság Tiszaföldvárhoz tartozott. Jokut lélekszáma 1944-ben is jelentős: 101. (Magyarország Helységnévtára 1944. Bp. é. n. 291.) 166