Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Botka János: Az agrárproletáriátus kialakulása a Tiszazugban / 145. o.

szességében fokozatosan nőtt. Megállapítható az is, hogy a legnagyobb arányú változás valójában azon falvak esetében történt, ahol a lakosság többsége bérből, napszámosmunkából élt. De nemcsak a növekedés, hanem már az 1881. évi magas pótadó-százalékok is a helyi viszonyok szemléletes kifejezői. A legnagyobb teher Csépára, Kunszentmártonra, Cibakházára, Inokára, Nagyrévre, Tiszaföldvárra nehezedett. Az adókhoz kapcsolódóan említjük meg az egyházi adót. Ezt az egyházi hatóságok vetették ki az állami egyenes adó összegének 20-25 %-ában. Az egyházi adó nagyobb részben természetbeni ledolgozás során került teljesítésre. A termény- és pénzbeli szolgáltatást az ún. párbéradó jelentette. A párbér az egyházközség területén élő családok és özvegyek adója volt. 1897. januárjában a tiszasasiak közvetlenül éppen a párbér felemelése miatt lázadtak fel, kergették el a papot és a tanítót, egyes községi vezetőket. A presbitérium javaslata — hosszú viták után — az volt, hogy „a párbér, mely minden pár után két véka búzát és 20 krajcárt tesz ki, emeltessék fel készpénzrészében 50 krajcárra, a fedezetlenül maradó rész pedig vettessék ki adóforint után."

54 A zendülést szigorúan megtorolták. A lázadás vezetőit pénzbüntetésre ítélték. Később a pap is visszatérhetett. A helyi, elsősorban szegényparaszti lakosság lázadását azonban nemcsak a párbéremelés váltotta ki, miként a dolgozó parasztság nyomorának fokozódását sem csupán egy-egy tényező siettette. A tiszasasiakat is egyebek mellett a tiszai gátépítési hozzájárulás folyamatos fizetése (10 év) tetemes pluszköltséggel terhelte. S amikor a község vezetői azoktól is hozzájárulást követeltek, akiknek előnyére az árvízmentePl. T. Földvár esetében a következők szerint: Év Pótadó 1886 6.929,8 frt 1888 9.603,0 frt 1890 9.751,0 frt 1892 10.963,58 frt 1893 15.985,81 frt 1894 19.540,59 frt A község 1893-ban pótköltségvetéssel egészítette ki éves előirányzatát: 4.422 frt 41 kr. Ebbó'l 2.000 frt a községszabályozási tervek készítését fedezte. 1894-ben 1.450 forintot csak a kamatok visszafizetésére kellett fordítani. (SZML KL-es ir. Költségvetések 1886-1894.) Kunszentmárton (Mesterszállás és Csorba) 1889. évi költségvetésének fedezetlen hiánya is nagyobb a korábbi évekénél: 21.552 frt 50 kr. (SZML Törvényhatósági Bizottság Közgyűlési jkv. 1886—1891-ig. 649.) 1896-ban Tiszakürt is pótköltségvetést készít, illetve újabb pótadók kivetésére kényszerül: 1.128 frt 60 kr (mezőgazdasági statisztikai felvétel, halaszthatatlan adminisztráció fedezésére). Ez az összes állami adó 6,19 %-os, a házadó, kereseti stb. adónak pedig a 6,19 %-on felüli plusz 2,47 %-os emelését jelenti. A földadót is megterhelik még plusz 0,73 %-kal. (SZML. KL-es ir. Költségvetések, Cs. 33/1895.) 'SZML Aüspáni Ir., III-142/1897. 1. sz.; 165