Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Botka János: Az agrárproletáriátus kialakulása a Tiszazugban / 145. o.
körülmények alakulására is kedvező hatással voltak. Figyelemre méltó jelentőséggel bírt az a területi adottság is, hogy a század végi nagy filoxéravész idején (1875— 1900), amikor az ország legkülönbözőbb részein nagy arányokban pusztult ki a szőlő, a Tiszazug immúnis futóhomokja a veszedelemtől mentes maradt. Ez kedvezően hatott a földszűkében lévő kisgazdaságokra is, s egyben fokozta az érdeklődést a táj homokja iránt, melynek megkötésére is legalkalmasabbnak a szőlő bizonyult. 46 A szőlőterület a korábbiaknál is nagyobb szerephez jut a parasztság elszegényedésének mérséklésében. Mindezek ellenére a tiszazugi népesség életszínvonalának romlása még a viszonylag gyors Szolnok megyei folyamatnál is erőteljesebb. Ebben további több hátrányos tényező jut döntő szerephez: a földbérleti rendszer kiterjedése (mely a megyében a tiszai alsó járásban ért el legnagyobb mértéket, különösen Szelevényen, Földváron, Ugon), a kisbirtokot és az agrárproletariátust sújtó regresszív jellegű adózás és pótadózás, a közmunkakényszer, a részes földművelés, a ledolgozások legkülönbözőbb formái s számos más kötöttség. Az 1896—1901. évi vármegyei alispáni jelentés is megállapítani kényszerül a szegényebb néposztály helyzetét súlyosbító néhány körülmény tarthatatlanságát: „Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy a megélhetési viszonyok részint a kereset csökkenése, részint a különböző indirekt fogyasztási adók behozatala s az életigények fokozódása által folyton nehezednek, s így a szegény munkásnéposztálynak közteherviselési képessége is csökken, s minden közteher megélhetési viszonyaiban támadja meg; nem zárkózhatunk el azon véleményünk kifejezésre juttatása elől, hogy az adórendszer tervbe vett reformjának az egyenesadók súlyos voltának könnyítése, különösen pedig a közép- és törpebirtokos osztályt sújtó földadó terhének mérséklése mellett az adómentesség határa is feljebb tolandó, hogy így a szegényebb néposztálynak s főként a munkásosztálynak aránylag súlyos közterhei könnyíttessenek, mert kétségtelen, hogy a közterheknek súlyos volta egyik oka a munkásnép elkeseredésének." Figyelmet érdemel tehát az adóterhek változásának áttekintése. (lábjegyzet folytatás előző oldalról) nem vállalja át. 1901-ben az alispán így nyilatkozik: „ma már ... kiépítésére kilátás sincs..." (SZML Uo. 92.) A kecskeméti és kunszentmártoni vonalakat összekötő vasúti szakasz (a tiszazugi vasút) csak mintegy fél évszázaddal később, 1952. május 18-án készül el. 46 BOTKA János: A csepai szőlőművelés. Tiszazugi Füzetek 6. sz. Kunszentmárton, Szolnok. 1976. 2. 47 > Vö. Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében. Századok. 96. évf. 1962. 1-2. sz. 64-95. 48 KISS J. 1962.78. 49 > A korszak igen összetett es módosuló adóztatási rendszere s meg bonyolultabb gyakorlati érvényesülése ellenére megkíséreljük a tiszazugi adóterhek változásának nyomonkövetését. Ehhez bizonyos átszámításokat, egyszerűsítéseket, az adónemekben történő összevonásokat kellett végeznünk. De adataink pontos számokat és arányokat mutatnak. A pótadók esetében úgy jártunk el, hogy az összes állami egyenes adó rovatnál feltüntetett százalékot vettük alapul, s ez lett az összehasonlítás egyik pólusa is. A másik két viszonyítási adónemül a földadót, ül. a ház-, házbér-, jövedelem-, kereseti stb. adót választottuk. Ezek 160
