Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.

révei (például ingatlanok szerzésével, megterhelésével) szintén jogellenes volt és az új tervezetben is jogellenes. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a közbirtokosságnak a telekkönyvi kimutatások szerint mintegy 530 kh osztatlan közös legelője van, amire az 1913. évi X.tc. alapján meg kell alakítani a legeltetési társulatot, a legelőre pedig legelőrendtartást kell kidolgozni, jóváhagyásra felterjeszteni. A karcagiak válaszában, védekezésében újra a régi kérdés merült fel: kik a közbirtokosság tagjait „Most már — írták a megyei közigazgatási bizottságnak - az is vita tárgyát képezhetné, hogy vájjon csak a redemptusok örököseit lehet a legelőtársulattá való alakulásnál érdekelteknek tekinteni, vagy pedig érdekeltek az összes karcagi birtokosok? Ebből kifolyólag beláthatatlan kimenetelű perek származhatnának, ami pedig mindenképpen elkerülendő lenne."

5 Hivatkoztak arra is, hogy a birtokíveken szereplő mintegy 500 kh-nyi legelő „utakkal, épületekkel és vasutakkal van behálózva, illetve ezen területek jórésze agyaggödör, csatorna és beépített terület, úgyhogy nincsen egy darabban olyan terület, amely alkalmas lenne legeltetésre." Mindezek alapján a legeltetési társulat megalakítását nem tartották lehetségesnek. A miniszter — meghallgatva a megyei közigazgatási bizottság és a megyei gazdasági felügyelő véleményét is — eltekintett a legeltetési társulat megalakításától. A közbirtokosság ügyeinek vitelére pedig újólag elrendelte, hogy azt az 1894. Xll.tc. 10. és 11. §-a alapján - a városi képviselőtestület ellenőrzése mellett - a város polgármestere intézze. Az 1937-ben felvetett kezelési szabályzat ügyétől függetlenül, részben azonban a közbirtokossági vagyont terhelő beruházási hozzájárulás fizetésétől való megmenekülés miatt , 1942-ben a közbirtokossági vagyon jelentős tételeit átadták a városnak. A közbirtokossági tisztségviselők a téglagyárat és a birtokossági pénztárat jegyzőkönyvben rögzítetten adták át a városi tisztségviselőknek.

61 A földterületek átíratása azonban csak részben történt meg. Az 1944. évi birtokívekben

62 a kertföldek útjai, árkai, a határ különböző részén fekvő utak, csatornák, árkok és néhány kisebb parlagterület még mindig a közbirtokosság nevén szerepelt. A közbirtokosság tehát továbbra is élt, bár tagjait - az idézett megállapítások szerint - végül is senki sem tudta egyértelműen meghatározni. V. A 600/1945. M. E. sz. rendelet alapján meginduló földosztás Karcagon a volt közbirtokossági területek egy részét is érintette. Az igényjogosultaknak a közbirtokossági tanya" körül osztottak földet. A közbirtokossági vagyon ilyen irányú felosztása természetesen különbözött minden korábbi osztástól, hiszen a felszabadulás után 58

Uo. 1942.14.193 (szept. 25.) 59

Uo. 1943. 59.156/1943. III/A/3. (1944. jan. 17.) Uo. 1940. Karcag m. város közbirtokossági vagyon beruházási hozzájárulás ügye. Uo. 1942. Jegyzőkönyv a téglagyárral kapcsolatos iratok, könyvek átadásáról. Jegyzőkönyv a közbirtokossági pénztár átadásáról. Uo. 1944. 2399. Birtokív a karcagi közbirtokosságról - V. oldal. 141